Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.23.a/4)

1977-01-20

£ • » ' ■ ~ +1*"**** £ I j i S I 5 * / Meg lcoll említenem, hogy a lakáskiüritésére kötelező jogerős itéloti rendelkezések ogyrőszo - anikor a kötelezett önként nem teljesít - végrehajtási utón nem kortll foganatosításra, tehát a jogellenes maga­­tartásu állampolgárral szemben a bírál Ítéletnek nincsen megfelelő szankciója# Itt azokra az esetekre utalok, amikor állami bérlakásokban rosszhiszemű jogcím nélküli személyekről van sző és igy a lakásügyi hatáság feladatkörébe tartozik a végrehajtás foganagosltása. Az idős korúak érdekének védelme kerül előtérbe, ha a tartási élet­járadéki szerződésből eredő vitával fordulnak a bírósághoz. Az ilyen ügyek intézésénél messzemenő©©' figyelembe vesszük az idős eltartottak érdekeit és megakadályozzuk, hogy o szerződésekből bármelyik fél a másik rovására jogosulatlan előnyhöz jusson. Ugyancsak elősegíti az idős korúak megfelelő ellátottságát, gondozását a biréság munkája is a szülő­­tartáséijjal kapcsolatos perek intézésekor. Az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásából az igazságügyi szervekre háruld feladatok hangsúlyozzák, hogy a családjogi jogszabályok módosítása után fokozott gondot kell fordítani a családjogi ügyek szín­vonalas intézésére. Ezek száma megközelíti az egész polgári peros ér­kezés 50$-át» A házasság felbontása iránt indult perek száma emelkedik, A házasság felbontásának okául jelenleg legtöbbször az italozás és az ezzel kapcsolatos durva, goromba bánásmód, ezen túlmenően pedig a hűtlenség, életviteli különbség, egymás meg nem értése, egyik házastárs betegsége, lakáshiány, az egyik vagy másik fél szüleivel való ogyüttélésből eredő súrlódások, hosszú különélés, ogyik házastárs szabadságvosztés büntetésre itéléso szolgál. Epprok több mint kétharmadában a házasság felbontását egyező akaratnyil­vánítás alapján kérik. Ilyenkor a bíróság nem vizsgálja a bontásra veze­tő okokat, hanem elsődlegesen azt, hogy a felek elhatározása alaposan megfontolt, végleges, kényszer- és bofolyásmentes-e. A bíróság a bontóperokben a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek megfelelően a család védelmét szolgáló célkitűzések megvalósítására törekszik. Mindig megkísérli a főlek kibékitését, kioktatja jövőbeni kötelezettségeikre, tájékoztatja őket, hogy a gyermek elhelyezése, tar­tása a lakás használatának megosztása, a vagyonjogi kérdések rendezése miként hat ki további életükre, gyermekeik sorsára. A család védelme, a házasság fenntartása érdekében kifojtott helyes bírói tevékenység tükröződik abban, hogy a bontóperek 31#-a a bíróság békitő tevékenysége után megszüntetéssel végződik. A többi perekben viszont a bíróság már valóban teljesen ős holyrehozhatatlanul megromlott házasságok sorsáról dönt. Kényszeríteni nem lehet az emberokot a házasélet folytatására, s annak szükségességére való rdétxsztés is nehéz. Mégis a tapasztalat azt mutat­ja, hogy az utóbbi ut járhatóbb. Ha a házastársak közvotlen környezete, a megfelelő baráti kör, a munkahely stb. foglalkozna a házassággal, talán valamivel hatékonyabb eredményt érhetnénk el. E beavatkozásnál, azonban igen szűk lehetősége von. Nem kellő megértés, vagy kifejezett türelmet­lenség többet árthat, mint használhat. \______________________________________________________________________________________________ >____-____--------- - - - ■--_ -­­-- - --­­-- - á- — -----

Next

/
Thumbnails
Contents