Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1969-04-10
| iMWSflH, *.•***&* - ' *‘”*w * I f 4 Ezt gyakorlatból tudom és mondhatom. Valóban a műszakiak szükséges rossznak tekintik a politizálást, és ha lehet kiiktatják az életükből. Ez rendkívül káros, ha gyakorlattá válik, annál is inkább, mert az üzemi munkások példaképüknek tekintik a mérnököket, aki köztük van. Es ha az nem vesz részt semmiben, akkor ők sem. A műszaki értelmiséögel tehát nagyon speciális módon, szívósan és türelmesen kell foglalkozni. Meg kell őket nyerni a politizálásnak. A műszakiak alkotó emberek, legértékesebb részei az értelmiségnek. Javasolnám: Azokat az ellentmondásokat, melyre Ujfalusi elvtárs utalt kigyűjteni és minden üzemi pártszervezetnek rendelkezésére bocsátani. fodor elvtárs: Az anyaggal alapjában véve egyetértek. Hozzátenném azt is, hogy már az eddigi vita is megalapozta bennem azt a gondolatot, hogy nem lehet az anyaggal szemben a teljesség igényével fellépni. Az anyag azért is jó, mert eléggé átfogja a kerületet, hibája, hogy adós maradt a konkrétumokkal. Véleményemben kapcsolódnék egy kicsit Ambrus elvtárs, egy kicsit Rószjár elvtárs véleményéhez, valahol a kettő között. Rószjár elvtárs védi, aki autdidalcta módon tanult, Ambrus elvtárs vitatja ennek jellegét. Egyéni véleményem, kiegészítésképpen, rsegítségképpen, saját kerületi tapasztalataimból kiindulva.,- egy alkalommal tárgyaltuk a munkásifjuság helyzetét, valamint a műszaki értelmiségi fiatalok helyzetét, a textiliparban dolgozó fiatalok helyzetét, stb. Mindezek alkalmával, továbbá az üzemi beszámolókból a látogatások alkalmával sok tapasztalatot szereztem.- Megállapításom szerint 75%-uk résztvesz politikai oktatásban. Ami bennem problémát kelt az a következő:- Bár igaz, hogy -papir szerint- 75% résztvesz az oktatásban, elmegy politikai megmozdulásokra, de tulajdonképpen a műszaki értelmiség nagy része passziv résztvevője a társadalmi életnek. Mi kerestük ennek az okát, mert ha ezek nagy részét megnyernénk, olyan segítséget kapnánk bennük, akikre a napi munkában számítani lehet. Megnyerésük nagy lépés lenne előre. összegezve tehát:- A műszaki értelmiség egy részére támaszkodhatunk, másik része passzív tapasztalataink szerint, mert túlságosan nagy súlyt fektetnek az önképzésükre. Helyes az önképzés egy bizonyos fokig, de meg kell őket győzni arról, ma már nem elég csak műszaki vagy csak közgazdasági kérdésekkel foglalkozni, mert az egyoldalúság szakbarbárságá válhat. £f J--------------------------------—. * .________________________________________________. ^ - ~ - — - • - - — - — - - — - - — - - - - - - - -
