Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1968-01-04
'■ 'W -tiS* *,#*»•*» f I f f 1 - 7 - * Konfliktusok problémái. raomSnye"szőrlfTTTÜ^ban gyakoribbak lesznek a konfliktusok, az 'Ham és a tömegszervezet között, a tömőgszervezetek egymás között párt és valamelyik törne gszervezet, vagy állami szervezet között. De van bizonyos fokig ellentmondása is, például a kolloktívsz érződés kidolgozásánál sokkal kevesebb volt az ilyen konfliktus, mint ahogyan azt várták. Ha az -.illám és _ a tömegszervezet között konfliktus felmerdIno azt a pnrtirányi tus sőrém meg kell oldani. Megjegyzi nem akar a fejtegetésbe mé_ lyobben belemenni, de azért lényegesnek tart néhány következte, tést-elmondani. Nyilvánvaló eltérés van néhány kérdésben ezekközött a bizonyos szervek között, de nem kibékíthetetlen. Misik következtetés amit nekünk le kell vonni, előfordulhat, hogy vitába keveredik egy pártszervezet, egy tömegszervezettel ,vagy általa irányított szarvval, ez nem jelent feltétlenül függetlenségi törekvést. Nem jelenti azt, hogy nem ismerik el a párt vezető szerepét. A harmadik következtetés, amit le kell vonni, hogy ezeket-a konfliktusokat mindig ott kell levozotni, ahol felmerülnek. Ilyen ügyekkel a Budapesti Pártbizottság eléggé el van halmozva, és az a tapasztalat, hogy meg sem próbálják ezeket a helyszínen elintézni, le rendezni. Kommunista osoport, vagy komrnunista frakoió problémái. ’/anh'dTc olyan 3^elmoz3si7 vagy leíri: problémáit, amelyek nem a dolgok lényegét jelenti, de mégis szükséges tisztázni. Ilyen pl. a kommúnista csoport, vagy kommunista frakció elnevezésének problémája. Véleménye szerint teljesen azonos, mind a kettőnek van választott vezetője, és mind a kettő kötött forrni hoz tartozik. Az anyagban nagyon helyesen van leírva, hogy a (EX. Kongresszus határozata kitér a kommunista csoportok szerepére és megjelöli a pártszervezeteknek hogyan éljenek e csoportokban rejlő lehetőségekkel. ifibben a kérdésben nagyon komoly viták voltak budapesti szinten, volt olyan kerületi PB-ék ahol áll'stfogla11ak a mellett, hogy minden szakszervezeti szervnél, kötelezően létre kell hozni a kommunista csoportot, ifiz viszont nőm egyeztethető össze a szervezeti szabályzattal. Általános tapasztalat, aogy a pártirányi tó szervekzömmében az aktívát választotta, mivel eredményesebb mint a megelőző években volt a kommunista csoport működése, a’gyóni véleménye a szorosabb szervezeti szabályzatok között dolgozó tömegszervezeteknél feltétlenül a kommunista aktíva működtetése, időleges összehívása az amely előbbre viszi a munkát, a lazább szervezetek között működő mozgalmaknál elképzelhető a kommunista csoport működtetése. Összefoglalva: li“vSTeraánye, hogy a pártirányitás szempontjából legfontosabb 1968-ban a törne gazé rveze tokban dolgozó kommunisták körének szélesítése, és'az egyéni foglalkozás, amely ne csak a vezetőkre szűküljön le. A kerületi Pártbizottság ne csak a Tanács elnökkel, vagv annak helyettesével, hanem amennyire lehet szélesítse a tanácsban dolgozó kommunistákra is a foglalkozást. Tegye gyakoribbá sűrűbbé a tomogszorvozotekbon dolgozó komunistákkal való foglalkozást. Szakszerűbbé kell tenni a tömegszervezetek pár tirányitását, u■tömegszervezetakben dolgozó kommunistákkal való foglalkozást. ő L . ______________________________________________________________________________________________________________________________
