Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1966-06-20
^ T - ---■ ^ V r~T. _ .....~j I í \ Ez lehet a vezetősávén, taggyűlésen va'gy partcsoport rteltwzleten kapott nes:bizás formájától, ogószoe^ addig a iormié, ani*cor a párttagot valamely tömegszorvézct roszure utor je.u. v. partvozc bősé o*. ho:y ott meghatározott funkcióba tevékenykedjék* A^prooluna tehát ne iá az, hogy amilyen nódsz or oson és széleskörűen folyik a párttagok bevonása a határozatok vógróhaj basába, a portóiét gya— i korlátúba, hanem az, hogy non mondhat6 módszeresnek es kővetkezőt esnek a feladatok végrehajtásának, a megbízatások clvégzosunck minőségi számonkérése, a munka minőségi vizsgálata. A demokratikus centralizmus elvének ugyancsak sarkalatos pontja a kollektív vezetés gyakorlata a pártszervezetek életében. f' A kollektív vezetés értelmezését és gyakorlat;^ illetően a pártvégrehajtó bizottságok és csucsvezetőségek tevékenységében nem ta^ látható különösebb hiba, E testületek teljes, egészében átvették munkamódszereikben a kollektív vezetést és annak legfontosabb szabálya a pártélet egyik törvényévé vált, hogy a döntések meghozatalát megelőzően vita van, és a vitában kikristályosodott többségi álláspont, mint a vezető testület egységes állásfoglalása kerül végrehajtásra. A decentralizált alapszerveknél és egyes kisebb nem decentralizált alapszerveknél is azonban már problémák vannak a kollektív vezetés értelmezésében. Ennek a gyakorlati megnyilvánulási formája úgy szokott jelentkezni, hogy általában a titkár az aki különböző'kérdésekben a vezetőség tudta, sőt utólagos tájékoztatása nélkül is állást foglal nem tartván szükségesnek, hogy a döntéshez vita és állásfoglalás céljából összehívja a vezetőséget, másrészt a határozat végrehajtása a vezetőség tagjai részéről, ahol a megbeszélés és döntés együttesen is történik a végrehajtásbán, annak szorgalmazásában és ellenőrzésében már nem egységes a vezetőség, azt rábízzák a titkárra. Jelentkeznek más oldalról olyan nézetek is, -amelyek vulgarizálják a kollektív vezetés gondolatát és gyakorlatát, és minden apró- C" cseprő kérdésben is az egész pártalapszerv döntését, valamint vitáját igénylik. Ha ezt betartanék akkor a pártáiét nagymértékben lelassulna, elbürokratizálódna. Ilyesfajta,,felvetéssel a Malév, de más üzemi szervezetnél is találkozunk. Előfordult egyik nagyobb üzembon olyan gyakorlat is - ez ma mar megszűnt - hogy a csucsvezetősóg álláspontja nem az együttes vita alapján alakult ki, hanem azt már megelőzően' a titkár és a vállalatvezető kialakított álláspontját vitték elfogadásra a csuosvesctőség elé, szinte késs helyzet ólé állítva okot. Ezek az esetek is azt mutatják, hogy a kollektív vezetés tartalmi kérdéseiben, különösen az alsóbb szervezeteinkben még komoly felvilágosító'munkára-és gyakorlati ongitsóg• nyújtásra'van szükség; A demokratikus centralizmusnak, mint a-párt szervezeti felépítősének széleskörű ismerete és ez elvnek megfelelően végzett gyakorlati pártmünka szerves része annak a módszernek a kialakítása,hogy a vezetés elé kerülő témák elkészítésébe, a döntősre kerülő dolgok elkészítésébe s zóle se bbkörü, elemzőén felmérés follyék. »
