Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1965-07-22
Sokan tanulnak tovább az üzemekben, A termelés folyaraatossáfát jelentősen zavarja a tanulmányi szabadsagok sokassaga. Előfordul -ennek eredményeképpen-, hogy a vezetők nem i.undog seritik elóg lelkesedéssel a továbbtanuló st. .i dolgozóknak is az a véleménye, hogy jobban meg ktlxenc purni a jovoben a továbbtanulási javaslatot. A szemináriumokon e-JUian^zott olyan javaslat, hogy aki valóban megérdemli a kedvezmény a “ két, s az üzen érdeke is azt kivánjas ho y az iJleto tovább tanuljon, azt minden erővel segíteni kell. Azokat azonban,^ akik csak azért jelentkeznek továbbtanulásra, hogy kedvezményekhez jussanak és tanulásuk eredménye nem mutatja szorgalmukat, azoktól minden kedvezményt meg kell vonni. Az osztályharc kérdéseivel foglalkozva több szt; dnáriurnon felmerült a párttagok és Pártonlcivüliek viszonya, a pártnak és a kormánynak e tekintetben kialakítóut o-llaopontjá val egyetértenek. Helyeslik pártonkivulieknek vezető beosztásba Való beállítását- megfelelő szakmai í e 1^.6 szült se g, politikai megbízhatóság mellett. Úgy latjcdc, hog^ a jelenlegi időszakban a jó szakemberek bevonása jelentős leiauat. Nem látják a hallgatók világosan azonban azt, hogya pártonkivüliek bevonása nem egyszerűen taktikai kérdés. Nem vált tudatossá bennük, hogy minden becsületes dolgozónak kijár a teljes bizalom. Úgy fogalmazzák meg álláspontjuiiat, hogy a pártonkivülioket ^fel kell használni a szocializmus^építésére. Többen nem értik, hogy nem a magunk_ szamara upitjulv fel csupán a szocializmust, hanem a szocialista nemzeti q^j ség megszi 1 érditásán, a népi, nemzeti egység negv^.lositasan munkáll:odúnk, igy a pártönkivuliek, s minaon uocsulotus em bér bevonása nem egyszerűen csan folnasznaias . A szemináriumokon pár tűni: szövetségi politikájával, v .laya mint a párttagok és pártonkivüliek közötti viszony alalcuia sával kapcsolatosan felmerültei: olyan volemonyoA ~o, ho^y az uj osztályszerkezeti társadalomban mindinkább elsikkad a munkásosztály vezető szerepe. Nyilván a •nyugati propaganda hatására, vannak, akik máris tagadjak a nunL-.soszto.ig egységességét, közös osztály jellegét. A szo-í:inarj.uut)kon elhangzott olyan kérdés, hogy tulajdonképpen min is a uunkás' osztály tagjai? Hová tartoznak a mérnökök, a oachnikusoki Ezeknek "osztályérdokeitől" mennyiben különböznek azorvo• sok, a pedagógusok "érdekei"? Beszélnek arról, ho_y mil./yn mértékben számítható a munkásosztály tagjanam a -.-t-Uonen évvel ezelőtt még kisparaczt, magánkxsiparos, esc oleg volt kizsákmányoló leszármazottja, akik ma mar az üzemedben, a munkapadok mellett dolgoznak? Az if iusá~: nevelésének és neveltetésének helyzetét különböző szemszögből ítélik meg a hallgatók. Általat)-g ,..evesen képesek o fontos probléma dialektikus szenű.closory, értékelésére, Elég sok a pesszimista megállapítás ixjusagunn megítélésében* >- 5 ;/i
