Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1965-05-27
I r ' 1 I ' ‘ í f Ezek részére - oz a többi vállalatra is jellemző - céljutal makat tűznek ki az igazgatói .lap'rerhore, ami az óimult ov folyamán 621 ezer Ft-ot jed intett,. A mogf 1 el~ anyagi ösztönzés fontosságára legjobb példaként a difforonoi'-lt ösztönzési rendszerrel bíró M&lávot otnlitonjíikj ahol n múltban átmenőt 1- lég megszüntették az utaá-á forgalmi személyzet üz :m anyágtakarékossági prd&iizálását» ennek kihat -sa egy -v alatt 1,600.000 Ft drágulás volt a Li—2 és 1L—1.4 tipusoK üzemeltetésénél, mert a hajózd személyzet kevesebb (gondot fordított az áfcomanyngfelhasználásra és a Külföldi űz unanyag felvételezésre. Az újból i folyósított prémium hatására komoly fejlődés következett be, annál is inkább, mert azt kit ; ijesztették’a késések csökkentésére, és a menetrend szerűség tartására is. A bér, a prémium és a céljucalmak mellett komoly ösztönző feladata lenne a nyoreségrészesodési rendszernek'is, amelyet mór „ nem képes - jelenlegi formájában - betölteni. Az érintett vállalatok közül j Blentős többletnyereséget a Kőolajipari Gépgyár és a Malév ért el, a Kozp. Gyár részesedése - az egész évi megfeszített munka ellenére - jórészt a tárgyaló asztal mellett dőlt el. Tapasztalataink szerint azonban még a jelentés többleteredményt elérő üzemekben is viszonylag rövid időszakra tehető az ösztönző hatás-kérvénye sülé se t Az ösztönzési rendszer fejlődésének egyik jellemzője, hogy a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek kifejezett ütközése - legalább is az érintett üzemek viszonylatában - nem tapasztalható. Ennek ellenére az érdekek azonosságáról több esetben nem beszélhetünk, illetve egyes intézkedések olraolatilag elképzelt pozitiv hatása nem érződik. Utóbbira általában példák a prémium kifizetési feltételűk; amelyek befolyásolására az érintett premizííltnak sokszor somni ráhatása sincsen, s óz a körülmény az -anyagi ösztönzés hatékonyságát erősön rontja. Mechanikus szemléletet tükröz a Kőolajipari Gépgyár műszaki dolgozói premizálásánál lévő gyakorlat. A balesetek miatt kiesett müszakszámok függvényében ugyanis terhelik a felügyeleti szervek a termeléséül összefüggő munkakört betöltő dolgozók ogosz prómiumkerőtét. így a vállalat kénytelen olyanokkal szembon i9 hátrányos intézkedéseket hozni7 akik közvetlenül ninosonék kapcsolatban a baleseti előíox-uul"'sokkal. Nyilván helyesebb, ösztönzőbb lonne olyan munkavédelmi prémiumfeladat kidolgozása, amely a személy szopint felelős műszakit érintené. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy az érdokok azonos, vagy eltérő voltának, vagy végső soron önmagában a valódi népgazdasági érdeknek a meghatározása esetenként igen bonyolult. Néha ellentmondásos képet kapunk, és néha oz nem is síkéiül a rendelkezésre álló ismpret-anyag’korlátozott volta miatt. Erre csak példákkal utalunk. Az átlagbér ellenőrzési rendszer, az alkalmazotti' bérek elég merev megkötése, nem mindég segíti a színvonalasabb, gazdaságosabb munkát. ■■v n«i> — ------—...... .. “ .
