Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.23.a/4)

1965-05-27

»WW t.WW

I • • f

I * I

\ ’^vvk- |

MSZMP±_XVIII^_kar^_Bizottgága^ ^^m'7r7?ío^( S! *

Keszilit: 25 pld;-bán.

A kerület üzemeiben használt anyaöl ösztönzőkig^ jelfán s^nl£álj-ák-e_a_nág(a;azda3ág célkitűzéseit^

y *

Az alkalmazott anyagi ösztönzőket, s azok hatékonyságát a Paráutfonóipari Vállalat Központi Gyárában, a Budapesti K olajipari • Gépgyárban és a Maiévnél vizsgáltuk* Tájékozd ltunk az alkalmaid"''' zott anyagi ösztönzőkről, a népgazdasági, vállalati és egyéni érdekek összhangjáról, az ösztönzési rendszer javításával kaposolatos elképzelésekről - amelyek'a fejlődést ^ az ellentmondások kiküszöbölését szolgálhatnák* Tanulmányoztuk, hogy milyen módszerekkel ellenőrzi az üzemi pártszervezet az anyagi ösztönzők helyes felhasználását.és hogy milyen szerepe van a szakszervezeti Bizottságoknak, a megfelelő font k kialakításában.

A kerületi Párt Végrehajtó Bizottság utoljára 1963 október 3-áb foglalkozott kifejezetten az anyagi ösztönzők felhasznalosaval és megállapította, hogy a gazdasági vezetők a párt és szakszervezetek segítségével igyekeznek élni az anyagi ösztönzés lehetőségeivel. Olyan megállapítás is született, hogy s törekvés gyakorlati megvalósulása elég sok kívánnivalót hagy maga után.

Az' akkori VB anyag elsősorban a fizetésen kívüli anyagi osztón» zők felhasználásával foglalkozott, főleg gazdasági oldalról megközelítve a helyzetet, a jelenlegi jelentés nagyobb figyelmet szóntól magára a fizetésre és igyekszik fölhívni a figyelmet a politikai munkánál lévő tennivalóra. Az anyagi-ösztönzők falhasználásánál az 1963 évi VB ülés óta eltolt id ■ alatt fejlődés tapasztalható mindenütt. Ez a fejlődés azonban koránt som azonos mértékű'a vizsgált helyűken, ami jórészt'az iparági sajátosságokból, az eltérő lehetőségekből adódik.

. Az anyagi ösztönzők fajtáit vizsgálva első helyen a volumenben is legjelentősebb munkabér szerepel. A munkabér funkciója az elosztás szabályozása és az ösztönzés - együttoson. Az utóbbi időben azonban a bérezési gyakorlatban az indokoltnál nagyobb súlyt kap a megélhetési problémák figy l^mbovót-lo ^Jetenként csökken az ösztönzés, ami a toljofflményok mm ki s^égit v emelkedése mellett a bérkülönbségek str.W .lasot, esetleg csökkenését eredményezi. Tapasztalataink szerint ez a Jelenség a különböző munkakörök között / pl. segédmunkás - rtlag szakmunkás / és az egy: munkakörön belül a gyengébb és nw. o .bb teljesítményű dolgozók bére között egyaránt fennáll.

\ g;