Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.23.a/4)

1958-04-17

j— 7 '“H

^ ' MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ^

I XVIII. KERÜLETI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA Budapest, 195 O. IV. ^ "

, XVIII. BAROSS-UTCA 10. ^

TELEFON: 346—235 - yf-z 2/íi/.jy

( . / í ( ^ J '

* ■ ■ ; 7 * * * i ,i ' 1 , } 1 ^ , / - , , Ati’ K 4 >s * ' >1 , ' ! 4 j t < 1 „ , j "j *?{.

Jegyzőkönyv.

Felvétetett a XVIII.kér. Párt-Végrehajtóbizottságon megtartott PVB.

ülésről, 1958. IV. hő 17.-én.

Jelen voltak: Ujfalusi Sándor, Kupó Sándor, Sági Gusztávné, Xakuk

Józsefné, Lakner Gyula, Bakos Zsigmond, Józsa Sándor,

Gyenes Sándor, Kuti Lajos, Heller György, Latyak József és Sebes Miklós elvtarsak.

Meghívottak: 1.napirendbez: Pető Gyula, Bartha Lez3Ő,

Dene József és Szabad Imre,

^ 2.napirendhez: Szabó József és Matuz László

elvtársak.

Napirend: 1./ A Lőrinci Fonóipar üzemszervezési munkájának tapasztalatai.

2. / A XVIII.kér. Hazafias Népfrontbizottság 1958. évi akcióprogramra, jának megvitatása.

3. / Bejelentések.

1.napirend.

Bakos elvtúrs: A szervezési munka lényege, egyrészt rendcsinálás, ami _

tulajdonképpen nem is szervezési munka hanem irányítási, másrészt pedig, hogy technológiai, üzemszervezési, xöny— velé3i, számviteli stb. téren olyan változást hozzon, ami Ft megtakarítást jelent. A szervezőbizottság létrejöttét különböző értekezleteken bejelentettük az üzemben.

Minden 3. héten van ülése a bizottságnak, ahová meghívjuk a felülvizsgált terület vezetőit és néhány dolgozóját. Meg kell mondani, hogy az első időben elég nagy ellenszenv kisérte ezt a szervezési munkát, mivel az e^o3z országban általában leépítések voltak. Nálunk a ionóban -különböző á&csöpörtősitások következtében - nem volt leépités, nem’volt elbocsátás. A pártszervezet az első lépésektől kezdve egészen részletesen ismeri az üzemszervezési munka állását, és a problémákat ő maga is íelhozza.

A munkának a pártszervezettel és a dolgozókkal való ismertetése tehát jó volna, azonban a dolgozók meggyőzese meg nem jó, mert elég erőteljes az ellenszenv. Pl. az anyaghordó részlegünknél egy ellenőrzés során az egyik embert alva találtuk. Mikor ezért kérdőre vontuk, azt telelte: mit csináljon, sétáljon? -mert neki csak másfel óra múlva lesz munkája. Mi azt csináltuk, — mert igazat kellető neki adnunk - hogy az anyaghordó részlegnél levettük a munkaerők számát, i^y az ott dolgozóknak nincs annyi idejük az alvásra. Ezt elmondtuk a fonónőknek, és ezzel is igyekeztünk őket meggyőzni az üzemszervezési munka helyességéről.

L