Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.23.a/4)

1957-09-10

' í-wíTafe.*«"***«» —1 ‘•“"‘•"a

I

j _ 3 _ i

5./ Bányamunka télsn*_

Ha a nyersgyáítás megszűnik a bányászok a munkával leállnak e» megkezdődik a bánya előkészítése a jövő évi szezonra. » • —* ela0‘ sorban az agyagföld felett lévő fedőréteg eltávolításából áll. A fedőréteget Ilyenkor 25-Jo méterrel Hátrább viszik /leszedik/ a bányahelytől. Ezt a munkát a tél folyamán 5o-6o ember vogz!. A ' -bányamunka a sinliálőzat és a bányautak rendbehozasabol áll. Itt Hl ányosság, Hogy a Minisztérium nem intézkedett talpfa kiutalás ugye és" Így nincs elegendő mennyiségű talpfa, amellyel ezen munkálatokat

elvégeznék.

6./ Munkaruha ellátás^ „ „f

^ ellátás az előirás szerint rendben van. Az eloira mértekével kapcsolatban általában nincsenek panaszok. Hiányosság, hogy újonnan felszerelt modern fürdőkkel, mosdókkal a dolgozók rosszul bánnak, letérik a csapokat, mosdórözsákat és aknáikul erősen bőszszennyezik a fürdőt.

II• Mi idézi elő a sok selejtet.

Keletkezési helyek szerint a selejt a következők szerint oszlik meg:

<-• 1./ bányaselejt,

í ’ 2./ nyersáru selejt,

3. / szárítón keletkezett selejt,

4. / égetőben keletkezett selejt,

5. / szállítás selejtje.

A* bányaselej t** elsősorban abból adódik, hogy a bánya a jelenlegi szakaszon erősen homokos. A tölcséreken keresztül Mrt.no esiHet 1 -nél gyakran több homok szalad a csillékbe a megengedettnél A h mok tartalmat a rakott csillék közepébe szúrt színes pálcákkal Jel,

Ságén a bérezés olyan volt, hogy a bánya Is a nyerstégla termelés után kapta a bérszést, ma csillénként! darabakkordban dolgoznak.

Hiba hogy a feladott csillék származásiig nem vezethetők vissza a bányászbrigádhoz. Javasoltuk ennek a bevezetését. Tekintettel arra, hogy csak az etetőbe való döntésnél derül ki, hogy mennyi homok van

• / ^

/ (j/j Y