Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.23.a/3)

1989-04-24

mrnni ija wtb&nfr «-- - r%r *

I

t . ■ ' ‘ ', || ílf , ' '■ I " , |§1 1 1 I 11 H

I l- 5 -A FIDESZ korábban intézményi, iskolai, egy-két helyen munkahelyi csoportokat épített ki. A fűvárosi csoportok munkájának összehangolására a közelmúltban létrehozták a budapesti regionális csoportot. Napjainkban szervezetkiépülésük legfontosabb mozzanata a kerületi szervezetek létrehozása.

A szerveződésekhez tagként kapcsolódó, illetve céljaikkal szimpatizálók döntően az értelmiségi rétegekből és a felsőoktatási intézmények hallgatói köréből tevődnek ki.

több szervezet nyitott és kezdeményező a munkások irányába, azonban a termeléshez közvetlenül kötődő területeken a meglévő feszültségek és ellentmondások el - lenére továbbra is nagyobb hangsúlyt kap a termelés, a napi munka, mint a politikai önszerveződés.

Munkahelyeken döntően értelmiségi területen, elsősorban az alternatív szakszervezetek helyi csoportjai jöttek létre. Megjelenésük a legtöbb helyen serkentően hatott a hagyományos szervezetekre, közöttük eredményes együttműködés és partneri viszont alakult ki. A jelentősebb alternatív szervezetek közül az MDF és a FIDESZ - az SZDSZ most próbálkozik - hozott létre kislétszámú munkahelyi csoportokat, ezek országos kérdések mellett egyre inkább helyi ügyekkel foglalkoznak .

Az alternatív szerveződések többsége azonban eredményes működési területének elsősorban a lakóterületet tekinti, a hivatalos szervezetek munkahelyi szerveződését, működését ellenzi és támadja.

A fővárosi pártszervezetek és a párttagság helyzeténél fogva érzékenyen, helyenként - főként körzeti pártszervezetekben - szélsőségesen reagál az alternatív szerveződések létrejöttére, működésére. A párttagság jelentős része a jelenséget nem tudja kezelni, nem képes benne eligazodni, azért is ellentmondásosan és sokszínűén ítéli meg. A helyzet megértése és elfogadása mellett jelen van annak elutasítása is. Az Országos Pártértekezlet időszakában a párttagság egy része elfogadhatónak, fontosnak tartotta a társadalmi mozgalmak jelenlétét, működését, társadalmi kontrollját. A pártok színrelépése, a sokféle nézet nyilvános megjelenése következtében a jelentős többség "hatalomféltési reflexe" következtében a szocializmust és annak értékeit félti a kibontakozó mozgalmaktól .

Sürgetően igénylik az új szerveződésekkel kapcsolatos rendezőelvek kialakítását.

| ÁL