Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1981-07-13
• 'i * 1 ■ 1 11 1 • ; --------ti------------. • — ‘ ** ‘ £ l ! I i- h -Ez természetesen önmagában nem oldja meg a problémát. Akár a ^ógi, akár az uj rendszer valósul meg, magában a forma változás, vagy hatáskör változás segíthet, de önmagéiban nem oldja fel az ellentmondást. Más nyelvezetet kell megvalósítani. A szakkifejezések,' a közgazdasági , műszaki kiefe jezéselc még nem eléggé befogadottak, nehezen érthetőek és igy nem is jók a döntések előkészítéséhez. A mi véleményünk az, hogy a vezetés ha komolyan veszi a tagság bevonását, számit részvételére a döntésben és a végrehajtásban, ha partnerként akarja a tagságot, akkor a tagokkal egy nyelven beszélni, ez pedig az érdek, a politika nyelvezete. A vezetoknak fel kell tudni tárni a döntések érdektartalmát, mert minden döntés érdeket érint. Ez a tagság jól megérti, szót lehet velük érteni, mozgósítani lehet a feladatokra. Joggal várható el a vezetőktől, hogy a döntéseket lefordítsák a politika nyelvére, kibontsák annak órdektartalmát. A másik kérdés a küldőttgyűlés: Ezt a fórumot is érte jogos kritikai észrevétel, mely szerint érdemi vita ritkán alakul ki, átfedések vannak, sok a napirend , stb. Azt az anyag is helyesen figyelembe veszi, hogy ennek oka részben az, hogy az ott tárgyalt kérdéseket - "az átfedés miatt " - a munkahelyi tanácskozásokon már megvitatták és lényegében el is döntöttek. Ilyen helyzetben, ha a vezetés javaslatokat —melyek a munkahelyi tanácskozásokon elhangzottak - figyelembe veszi a küldöttgyülósi előterjesztésben vagy ha nem veszi figyelembe, de megadja a magyarázatát, akkor a tagság rendszerint vita nélkül elfogadja. A témában meg van a megfelelő aktivitás ilyen esetben is, de itt ezen a fórumon már feleslegessé válik. Amellett, hogy az értékeléssel egyet kell érteni - mert a mi tapasztalatunk is egybevág ezzel - bizonyosak vagyunk benne, hogy a küldöttgyűlés hatáskörének növelésével, a közgyűlési hatáskörrel történő felruházással, más vonatkozásban a hatáskörének csökkentésével, jelen hatáskörének decentralizálásával, a munkahelyi tanácskozásokra testálásával lehetne az ellentmondás t feloldani. A küldöttgyűlés szerepének növekedése szerintünk szükséges és lehetséges is. Úgy gondoljuk, hogy még mindig biztositja annak a fontos elvnek a megoldását, hogy minden fontos kérdésben, vagyis a tagok élet- és munkaviszonyaival, élet- és munkakörülményeivel, kapcsolatával, vagyoni, tulajdonosi és az elosztási viszonyaival kapcsolatos minden lényeges kérdésben a tagok döntenek. A változás csak annyi, hogy nem a tagok egésze, hanem a tagok inegbizásából, azok képviselői, vagyis a küldöttek dönt enek. Ami a küldöttek munkáját illeti, szerintünk az nem okoz problémát, hogy rövid időre választjálc hivatalosan, tudniillik ha jól dolgozik újra őt lehet választani, de ha nem, akkor kifejezetten a helyes a jelenlegi helyzet, mert viszonylag gyorsan fel lehet menteni tisztsége alól. V
