Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.23.a/3)

1979-07-17

' f

.wrs** *• ‘ '“rw" ^

I i

I *

I- 11 -S^CTOLOVI elv tára /válaszadás folytatás/:- Nagymértékben^ nőve ko-:- 211 az állami szubvenció. Sok vállalat atban a hitben élt, hogy jó és eredményes munkát ve^ez, :e atöröklődést kell végrehajtani.

A szabályzók nem teszik kellően érdekeltté a vállalatokat.

Például a vállalatok jelentős részének módja volt arra

r,°gy - a helyzet romlása ellenére - növelje a béreket,' nyereséget. *

Nyíltan meg kell mondani, hogy mi itt Magyarországon úgy éltünk, mintha a környezetünkben semmi nem történt volna, mintha a népgazdaságot kár nem élte volna.

Lényegesen jobban éltünk és elünk, mint ahoi y azt a mi népgazdaság! helyzetünk lehetővé tenné.A fedezetek mögött nem állnak produktumok, hanem külföldi hitelt használunk \el: Olyan retegek is támogatva vannak, amely nem indokolt.

A mi árrendszerünk nem ösztönöz a takarékos gazdálkodásra.

Sokkal több energiát fogyasztottunk, mint azt a nemzeti jövedelem engedne. Nyoma sincs takarékosságnak.

A ráfordítások nem térülnek meg, lo miLliárdról mintegy 45 mi Lliárdra. növeltedet t az állami támogatás mértéke."'

A fogyasztói árak növekedését senki nem fogadja örömmel és szívesen. A népgazdaság helyzete miatt szükséges a kényszer intézkedések meghozatala. Ezeket kell az emberekkel megértetni és megmagyarázni.

Felvetődött, hogy miért most volt szükség ilyen nagyarányú ármódosításokra, tönbek között azért, mert ha erre most nem kerül^sor, 198o-ban Qo milliárd támogatást kellene a népgazd ágnak a belső piacra orientálni, ezt a népgazdaság nem tudná elviselni.- 1946-tól, 1952-ig jelentős árnövekedés volt. Ezt követően,

18 evén keresztül nem volt jelentős növekedés. Az árak stabilak voltak,Mintegy 8—lövi—kai emelkedett csak az árszínvonal.

1972-től - a nemzetközi árviszonyok következtében - szükség volt áremelkedés végrehajtására, azóta mintegy 3o%-kal átlagban növekedtek a fogyasztói árak. Remélhető, hogy a jelenlegi árrendezés tisztább helyzetet teremt, ahhoz', hogy rátérjünk az értékarányos árgazdálkodásra 2o %-kal kellett volna a fogyasztói árakat emelni.Fo yasztói takarékosságra íog ösztönözni a^termelcs ts fogyasztás területén egyaránt.

Várható a pazarlás csökkentése.Várnak egy kedvező hatást a termelésre, a választék bővítésére és az export növelésére 'n fasztői magatartásnak is változni kell. Növekednie kell a fegyelemnek.

I