Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1973-05-10
-•—j ****"*' 1- 15 ~ A normatív férőhelyigény az óvodáskorú gyermekek 05 í'j-a, vagyis 3060 férőhely. Figyelembe véve a IV* ötéves tervidőszak régén rendelkezésre álló 260 üzemi és a 24-22 területi férőhelyet, c fej1ászt esi igény 330 férőhely. Az óvodák-jelen- . légi kerületi kihasználtsága 129 #-os. Ennek figyelembe vételével a normativ..el' látást 2 db 150 férőhelyes óvoda megépítésével maradéktalanul biztosítani tudjuk. Általános iskolák: 1966-1970. óvok átlagos élveszületési gyakorisága 1374- fő/év. Az általános iskola VIII. osztályát végző tanulók átlagos létszáma 850 fő/év. Az ált. iskola I.osztályába beiratkozó,gyermekek növekedési száma /a fenti két adatot felkerekitéssel figyelembe véve/ 500 fő/év, ami azt jelenti, hogy a ^ jelenlegi demográfiai hullámalakulások az V. ötéves tervidőszak végére 2500 ált. iskoláskorú gyermek lélokszám növekedést eredményeznek. Az átlagosátott 5C0 fő/év már kiszűri a kimaradások számarányát is. _ , | 1980. év végére az általános siko]ás korú gyermekek száma meghaladja a 10.000..főt. Normatív általános iskolai tanterem igény / 25 fő/tanterem / osztva az ált.iskoláskorú gyermekléjfeszámnc 1 ; 400 normativ tanterem szükségletet mutat ki. A XVIII. kerület általános iskolai tantermeinek száma 1975. év végén 18? tanterem1. A XVIII.kér. egy osztályterme .jutó tanulócsoportjainak száma 1,79. Figyelembevéve a 187 tanterem 1,8 ?S~os kihasználtságát, általános iskoláinkban ilyen magas kihasználtság mellett is csak 336 tanulócsoport foglalkoztatásáttudjuk végezni. Ha a budapesti viszonylatban jelenleg második legnagyobb vál« tószámufoglalkozástást nem javítanánk, akkor is az V. ötéves tervidőszak tanteremigénye 62. ami legalább 5 db/12 tantermes iskola építését teszi szükségessé. A tanterem fejlesztési igényekkel együttjár a napközis, politechnikai és tornatermek fejlesztésének szükségessége, melyhek ellátottsági mutatója még a tantermeknél is rosszabb, i . • j Kereskedelmi ellátás A kerület élelmiszerkereskedelmi bolthálózatának összes alapterülete a IV; j ötéves tervidőszak végén 13.682 m2, ami azt jelenti, hogy 1000 lakosra jutó élelmiszerkereskedelmi hálózat alapterülete 137 m£. Budapesti áltag 196 m2/1000_. lakos, kerületünk emellett, hogy meg sem közelíti a bpesti átlagot, legrosszabb bul ellátott kerület. A bennünket követő leggyengébb ellátási szint is 20 m2/ezer fővel jobb, _ ___/J____| T f
