Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1967-02-28
f í Sebea elv táró: A jelentéssel kapcsolatban elsősorban a politechnikai oktatás kérdésévé! szeretnék foglalkozni. Ez úgy érzem, elméletben talán megvalósul. Éokan összetévesztették a munkára való neveléssel, pedig ez különálló* Amikor is politechnikai képzésről beszélünk, a modern nagyipar termekéit akarjuk megismerni. Másik cél pedig, hogy a fitatalokat a berendezésekkel, szerszámokkal megismertessük. Alapvető probléma, hogy a 8. általánost végző gyermekek még nem tudják milyen pályát válaszának, ennek oka, hogy nem ismerik a különböző szakmákat. A politechnikai képzés ezen tudna segíteni az általános iskolákban. Bővíteni kellene az üzemlátogatásokat az általános iskolába, de^ nem olyanformában, hogy Pl. az üzembe bejelentkezik a szülői munkaköz— ző ség, az egész üzem megtekintésére. Szerintem, ha az egész üzemet végignézik a gyermekek fejében egy káosz támad. Kevesebbet kell tehát nekik megmutatni, mert úgy alkothat fogalmat, sűríteni^kell az üzemlátogatásokat. A mi üzemünkben Pl. évente csak 3 csoport látogat. Ez 3^osztalyt jelent. Több üzemet megnéznve azt tapasztaljuk, hogy vannak osztályok illetve iskolák, melyek egyáltalán nem mentek üzemlátogatásra. ^ Másik probléma a középiskolák politechnikai oktatása. Megdöbbenve értesültem a tájékoztatóból, hogy hűtőgépek szerelése van politechnikai oktatásba betervezve. Egyáltalán, hogyan mernek az illetékesek politechnikai oktatásba fogni, oiymodon, hogy elméleti magyarázatot^nem nyujta-i nak hozzá, de nincs szemléltető eszközük sem. Ilyen problémák vannak, de azért mégis túlzás, hogy többezer forintos hűtőgépeket vesznek politecnikai oktatásra. Ne akarjunk palotákat, amikor kunyhó sincs, A gyorsírás oktatásával kapcsolatban, hallottam gyors és gépírórólde csak gyorsíróról még nem, Nem igen találkoztunk olyan fiatallal, aki csak gyorsírást tanul, gépírást nem, mert azzal hogy valaki gyorsírni tud még nem tudott elhelyezkedni de fordítva igen. A gimnáziumokba csak gyorsírást akarnak tanitani, azok akik ezt előírják azok egyszerűen nem értenek hozzá, nincs fogalmuk a gyakorlati valóságról.Meg lehet úgy oldani hogy legyen hetenként másfél óra gépírás, és másfél óra gyorsírás! oktatás. n Kevés szó esett a 14-16, évesekről. Elvégzik az általános Iskolát, de sokan közülük nem tudnak elhelyezkedni, egyrészt az ipari tanulói létszám is kötött, másrészt ragé legtöbbjükben nincs még ennyi idős korukra kialakulva, hogy mik szeretnének lenni. Egyetlen lehetőség^van, ezredig a csökkentett munkaidő megoldás. Ezért javasolnám a Párt Végrehajtó Bizotaág felé, hogy kötelezze á vállalati üzemeket a 4-6 órás munkaerők/ fiatalkorúak foglalkoztatására/ Az igazság kedvéért hozzájcell tennem, hogy mi gondolok itt magamra is " fáztunk” ezektől a munkaerőktől, de a gyakorlatban - szervezett irányítással - kifogástalanul megálltak ezek a ^ fiatalok a helyűket. Ennek a megoldásnak termelési haszna is és lehetőség is van az üzemeknél. Takács elvtár© felvetését, az autószerelői szak bezezetését, nem helyeslem, nem is tartom célszerűnek, véleményem s .érint az nem Iái et cél, hogy 100 embert ebbe a szakmába foglalkoztassunk, mert ^erre a profilra át akoa? rönk állni nagyon komoly gépi berendezésekre, segédeszközökre kellene pénzt befektetni. A motorszerelői szakma olyan szakma, ahol túljelentkezés vau. Inkább azt kellene csinálni, hogy általános vasipari^képzést adni politechnikai oktatáson és ez mintegy 8 szakmából készítené elő a fiatalokat . Nem véletlenül tettem fel a kérdést, hogy mennyi pénze van a kerületi Tanács oktatási osztályának politechnikai célokra, mert tudomásom szerint az iskolák e téren komoly gondokkal küzdenek. t j________ & _. ____ « ' f- 7 - |
