Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1966-06-28
T f ***!#•• * "■' “**“* 1J ^ — £> — Miért voltak ezek az árintézkedések én azt hiszem a kerületi PB* elég részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel* Azt akarom hangsúlyozni, hogy összhangban vannak ezek az uj gazdasági mechanizmussal bár azok a részkérdések korábban felmerültek itt a közgazdaságban. Először is a mezőgazdasági termelés növekedésének emelése, azért emeltük fel a vásárlói árakat. Másodszor bizonyos ingyenes szolgáltatásokat bérré változtattunk* Ez az uj mechanizmusnak a további célkitűzése. Egyese ingyenes, vagy kedvezményes szolgáltatásokat inkább bérré változtassunk, hogy ezzel az anyagi érdekeltséget növeljük. Nem azt jelenti, hogy mindent ingyenessé változtatunk, de mindezeket úgy, hogy a társadalmi garancia biztositva legyen az életszínvonal növekedésében. Nagyobb jövedelmi rétegek adóztatása nincs összhangban a kisebb jövedelmi rétegekkel, a mechanizmus jelenlegi helyzete követelte meg, hogy egy ilyen intézkedés is legyen benne. Többen kérdezték azt, hogy a versenyt hogyan lehet megvalósítani: az egyik eszköze a külföldi piac, Magyarország pénzgazdáságának különösen az iparban igen nagy szerepe van a külkereskedelemnek. Ennél maga a külföldi piac biztóaitja, hogy versenyezzenek, hogy a műszaki színvonal stb, terén eleget tegyenek. Eddig nem érezték ennek hatását, most fogják. Hogyan? Importálni fogjuk a fogyasztási cikkeket, A vállalatok nemcsak a kereskedelemnek adhatják át a termékeiket, hanem önállóan nyithatnak mintaboltokat. Vannak helyettesítő cikkek Pl, ha rossz a gyapjú lehet venni helyette terlystert, nylont stb. Kötött árak lesznek. Nagy szerepet kell kapnia a hatósági ellenőrzésnek, szabályozásnak ezen a területen. Itt viszont gondoskodni kell arról, hogy a kötött áraknál a versenyt hogyan, mennyire lehet megvalósítani, Józsa elvtárs kérdezi a tervezésnél nem lesz-e abból baj, hogy 10 millió árut kell kidolgozni, A tervutasitásoa rendszerben a központi tervek munkájába az éves tervek csökkentették a terv menyiségi mutatókat. Kiadták a vállalatoknak, hogy ezt és ezt kell csinálni de nem kisérte a szükséglet felmérése, a piac kutatás ezért a vállalatok érdektelenek voltak a tervek teljeaitósében. Sokkal alapossabb lesz az 5 éves tervek kidolgozása, a szükségletek felmérése, a piackutatás, ezt a Tervhivatal egy éves viszonylatban is elkészíti és ezt az üzemek információként, irányelvként megkapják. Az más dolog, hogy a vállalat is végez piackutatást. Az is lehet, hogy a vállalatok terve nem fog hasonlítani a Tervhivataléhoz. Mi történhet, semmi különös mint egy kis módosítást fognak eszközölni. Ez történhet úgy a vállalatnál, mint a Tervhivatalnál, Nem fognak ragaszkodni a kidolgozóit tervhez. De ebben is még vita folyik, mert egyes külföldi elvtáraak nem tudják elképzelni, hogy hogyan működhet szocialista gazdaság nálunk. Az üzemeknek központi utasítást adjanak, vagy sem ezt a gyakorlat fogja bebizonyítani, en mag vagyok győződve, hogy kevesebb hibák lesznek és minden rendesen menni fog. Véleményem szerint ma a mi vállalataink egy ugynevezatt melegházban vnnak,Mindent szinte tálcán kapnak. Nem kell torniők a fejüket, hiszen más töri, gondolkodik helyettük. Mindent központilag megcsinálnak. De az uj mechanizmus kissé felrázza, megformálja és önállóvá teszi őket. t j
