Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1966-08-17
» f yn min»«w— * l I- 16 — évült, tapasztalatok alapján a szükséges változtatásokra sor kerülhet. A magam részéről az irányelvekkel es a szervezeti szabályzatmódósitásával egyetértek, azonban néhány kérdésben kiegészítésre szorulnak az irányelvek. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban nagyon örvendetes, hogy anyiszor kihangsúlyozzuk a szocialista országok közötti kapcsolatot. Azonban nagyon szűk szektorban ugyan, de néhány tanúságot le lehetnevonni, akár árucsere, vagy más téren, Ha a dolgok politikai tartalmát nézzük azt tapasztaljuk, hogy nami visszalépés következet volna a megelőző évekhez képest, gondolok olyasmire, hogy messze nem élünk azokkal a felmérhetetlen értékű lehetősegekkel, amelyek műszaki gazdasági vonalon rendelkezésünkre áll. Ennek okát abban látom, hogy felső szinten, vagy akár a KGST-én, VB-en sót egyes szekciók,'akár a KB. figyelmét is fel kell hivni amikor ezeknek a realizálása folyik, amikor szakemberek ülnek össze ezek kozott nem minden esetben egyesül a jó szakértelem, az együttműködés, olyanok ia képviselik az egyes országokat akikben nacionalista maradványok vannak. Valamennyi szocialista országban kisebb-nagyobb mértekben jelentkezik. A világpiacon a termelés döbbenetes Pl0 az a tény hogy a szocialista országok nem egymás javára, henem egymás ellen fordulnak. Szinte szégyelem kimondani, hogy egyes tőkés partnerek sokkal erkölcsösebben veszikki részüket, mint a szocialista országok. Tényleg még fokozatosabban kell aláhúzni, hogy a kongresszusi célokat csak akkor tudjuk teljes egészében elérni, ha ezeket a hiányosságokat felszinre hozzuk. De a nemzeti jövedelem emelkedési is elmaradt a tervezettől. Ha megnézzük a mezgőadzasági termelést azt tapasztaljuk, hogy a tervezettnél szintén alacsonyabb volt. A termelési költségek az iparban az előirányzottnál kisebb mértekben csökkentek és úgyszintén a mezőgazdaságban is. Ha megnézzük, hogy népgazdasági szinten az állóeszközök kihasználása hogyan alakult megállapítható, hogy ez ia elégtelen volt, nem tudjuk kellő mertek^ ben felkutatni és felhasználni tartalékainkat. Véleményem szerint igen alkalmas és a legjobbkor jön az uj gazdasági mechanizmus bevezetése, melynek segítségével célkitűzéseinket megvalósíthatjuk. 26-ik pontban az irányelv beszél a nép világnézeti-erkölcsi egységének erősítéséről, az eszemi harc a polgári-kispolgári nézetekről és magatartásáról, úgyszintén az osztályharcról, valamint en még az osztályharc feladatai közé sorolnám azt a nagyfokú nem törődőmaéget, a nyugat Imádatát, a féktelen bürtikrácia elleni küzdelmet, ami a párt politkájának egyik igen nagy akadályozója. A gazdasági kérdésekről néhány dolgot említenék. Közlekedés területén dolgozom tehát a példámat és észrevételemet innen merítem. Nemcsak én érzem igy, hanem egy komoly felmérés történt népgazdasági szinten és megállapították és kezd hátrányos lenni, hogy a közlekedés olyan mértékben kap teret, mint ahogyan az egész népgazdaságban van. Az irányelvekben nem lehet a fejlesztéssel konkrétan találkozni, de a statisztika a közelmúltban a kezembe került és sajnálatos az a tény, hogy az a közelmúltban az összes szocialista országok között a legkisebb összeget rai fordítjuk a közlekedés fejlesztésére és ez előbb, vagy utóbb az egész ipari termelésre,_mezőgazdasági termelésre kihat. Nem is beszélek arról, hogy ha időben ! j j _ — ---—- -- - - - - - - ■ — — — —------—----1—1----——1— ----1——--——■—■—
