Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1965-07-14
1 ^ f ^ I I ■ '■-f' tea',unir'| I I - ~ ~ I I - 11 -Csincsik elvtárs Sok szó esett már a termelésről, a párt nevelő ^szerepéről.Én most itt a szövetségi politikáról szeretnék beszélni. Rögziti az anyag,hogy mindjobban sikerült az emberekkel megértettni, hogy a szocializmus felépítése széles osztályszövetség megteremtésével iehetséges csak. Ezt nem is vitatják, lényegében ezzel mindenki egyétért. Azt azonban kevesen tudják, hogy az értelmiség egyes rétegei másképpen beszélnek otthon, és és másképpen az üzemekben. Egy biztos, az osztályszövetséget ők is elis- 1 merik azzal a különbséggel, hogy úgynevezett "ideológiai békét" is hozzá— tesznek a kérdéshez. Keveset tettünk mi ennek eloszlatása érdekében. Sok szó esett a kisiparosságról. Ezt a kérdést kétirányuan látom itt kialakulni. Az egyik rész az, hogy ha a kormány megengedte a kisiparosok tónykedését-sőt másodállásban is adhatunk ki iparengedélyeket -, ennél a csoportnál lemondhatunk a nevelés lehetőségéről. A_másik^jelenség az, hogy csak anyagi megerősödést, tehát csak az anyagi részét, il~ O letve előnyét látják a kisiparosok munkájának. Egy-két helyen azt tapasztaltam- illetékes helyről van szó - felvetették, hogy megadóztatnánk őket, de a Tanács VB-nél védik. Foglalkozik az anyag a parasztsággal, mint szövetségesünkkel. Én ezzel a kérdéssel kerületi vonatkozásban szeretnék foglalkozni. Kerületünk azon kerület közé tartozik, rnely a létszámszaporulat szempontjából elől jár, de ez a létszámszaporulat a vidékről való felköltözésből, a beáramlásból adódik.Kerületünk lakosságának száma az elmúlt 10 év alatt 15 ezer fővel nőtt. Mondhatnám azt is, hogy a felköltözött vidékiek valósággal "megfutottak" a tsz. elől. Van ennek egy olyan oldala is, hogy ezen emberek fejében, véleményében a tsz. ott áll, ahol mondjuk 10 évvel ezelőtt ott hagyták, a közben eltelt változásokról nincs tudomásait. Természetesen felvetődik, hogy ezeket rendezzük, vájjon mit tettünk mi? Mikor ezek az emberek felköltöztek mindenüket pénzzé tették, hogy itt házat, telket vásárolhassanak. Szembekerültek a kerületi "őslakossággal", sok olyannal, ^ akiknek lakásproblémájuk volt és van, anyagiak hijján azt nem tudta megoldani# Ennek folytán aztán komoly ellentétek alakultak ki, mely megnyilvánul az ilyenfajta megnyilatkozásban: a parasztok jobban élnek, házat vett stb. Felmerül itt az uj tulajdonos és a bérlő közötti viszony. Jelenleg 1800 kérdéssel foglalkozunk, melyben már testi sértésről van szó.Mert miről is van szó? Az uj tulajdonos be akar költözni, de a régi lakó azt nem engedi, ebből támadnak a viták, nézeteltérések. Az uj rendeletnek hamarabb kellett volna jönnie * A tulajdonformába beállt változásoknak komoly visszhangja van. Kerületünk 15 ezer magántulajdonban lévő családi háztulajdonos lélekszámból tevődik össze. Ez a tudatformálásnál is bizonyos kérdésként jelnetkezik, pl: az házam, az én vízvezetékem, az én kertem stb. A belső kerületben <?z igy jelentkezik: a mi vízvezetékünk, a mi kertünk romlott el. Érvényesül még bőven "az én házam, az én váram" fogalma. Megpróbáltunk, házi beszélgetéseken keresztül behatolni "az én váramba", de csak nagyon kevéssé sikerült. A lakóbizottságoknak volna itt nagy szerepe, de a lakobizottságokkal úgy vagyunk, hogy annak is örültünk, hogy | elértük náluk, hogy jól tudnak adminisztrálni. Tehát tudnak már adminisztrálni, de nem tudnak nevelni. iL ____________ _______J i______._____________________
