Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1965-07-14
j----. I- 14 -Véleményem szerint a gazdasági munkát nem lehet szétválasztani az ideológiai munkától. A mi szakterületünk vonatkozásában nem eléggé differenciálható. Az egészségügyi von^fSőat^TMJormáíasát nem uhaqn Mindaddig mig a dolgozók megfelelő tudatiormaiusay nem fogjuk’kellően felfokozni, az egészségügy vonalán az ideológiai ismeretek csak felszínesen mozognak. a„ fittem felszólaló elvtársunk beszélt a vezetés stilulásról, valamire il euiberekkel való bánásmód kérdéséről. Véleményem síermt az embere'kel emberi módon kell foglalkozni, mert ha nem tudunk velük ember közelségbe kerülni, akkor nem tudunk ideológiai közelségbe sem rülni. á hazafisár kérdése. Az orvosok sokat utaznak külföldre.Akik megjönnek mesélik a látottakat, hallottakat.Tehát az orvosnak módjában van jelentős tömeget informálni. Van egy olyan vonatkozás, hogy tudató^ vagy tudatlanul rontani tudja a magyar ipar hitelét, gondoiok itt Qiilvnqabbnak tartom, mint ahogyan mi azt etikailag elintézzük. Pé - dés^ne essék 1 nem mindent gyártunk, de a világ gyógyszerfforgalmunak tetemes részét mi szolgáltatjuk. Józsa elvtárs Az eddigi hozzászólásokból kitűnt, hogy a gazdasági-ideológiai harcok fontosak és ezeket nem egymás rovására, hanem vállvetve kell pináim. Értve ezalatt azt, hogy a gazdaásgi vezetes a politikai oldalárul közelítse meg a kérdéseket. Ül vagyunk maradva az ideológiai munka terén mivel a gazdasági épités kérdései ugyan eleg bonyolultak, de az * ideológiai kérdések viszonylag bonyolultabbak es emberek gondolkodása- melyet vagy a múlt társadalomból hoztak, vág, •« szokás fórmájában átvettek - nehezebben formálható. ^ A mi oolitikai munkánk tele kell, hogy legyen optimizmussal,mely nem zárja ki, hogy a felvetett hibákról ne beszeljünk, es ne ja-^ vitsuk ki azokat. Ilyen probléma a nemzetközi ko munizmus Partjai között lévő nézeteltérések.Előttem sem teljesen világosak ezek a kérdések, pl. a kinai kérdés. A szocializmus világméretű győzelme ért folytatott Piarcban is bekövetkezhetnek olyan nehézségek, amelyekkel különböző területen találkozunk. Kincsőnek kész receptek ezen a területen, sőt ezen varnak a legkevésbé. A Második világháború után a szócialista eszmék olyan terjedésének vagyunk szemtanúi, melyeknek hatása alól, még a kapitalista országok sem vonhatják ki magukat. Természetesen a szocializmus kibontakozását az imperialisták így ^ ” nek megakadályozni, erre mutat, hogy olyp utóbbi Ivek a második világháború előtti eszközökre emlékeztetnek. A^ utóbbi időben felgyorsultak az események, katonai puecsok, nyílt katonai i tervenció. Ebből adódik, hogy az események megfelelő értékeléséhez alapos elméleti felkészültségre van szükség, amely napjainkban elsőrendű fontosságú. íz ideológiai irányelvek a vallásos világnézet elleni harcra, a burzsoá nézetek felszámolására is irányulnak. A szocializmus épitesébe be tudtuk vonni a dolgozó tömegeket, ugyanakkor az tapasztalható, hogy ezeknek az embereknek a gondolkodása nem követte a gazdasági fejlődést; ebben mi is hibásak gagyunk, mert a gazdasági oldalt nem kötöttük össze az ideológiai fejlődéssel. jer */.________________ _____ . - T- — - ——- -- — * - — - -------------------------------------— — -------------------------—-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—----------------------------------------------------*----------------------------------------------
