Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.23.a/3)

1962-01-30

* 7- ,r yj

mindkettő különböző irányban, az már 5 km-es sétát jelent az orvos részére. A 6o~7o beteg csúcsforgalomban azt jelenti, hogy a körzeti orvos rendesen vizsgálni nem tud. Rákényszerül a sablonos ellátásra úgy, hogy itt is célszerű lenne, de nem annyira sürgetően mint a szakorvosi óráknál, az óraszámok bővítése, A politikai légkör színvonalát illetően, akkor amikor egyes személyek úgy kerülnek hozzánk, hogy az számukra büntetést jelent, ha számításba veszem azt?^ hogy 5 ilyen kolléga van, akkor bizony úgy néz ki, hogy a rendelő intézetnek egy deportáló hire terjedt el. Figyelembe kell venni még azt, hogy a kollégák egy részét még át kell nevelni, ehhez időre van szükségünk, tehát kétségtelen, hogy nem könnyű dolog egy rendelőintézet légkörét kialakítani. Véleményem szerint a politikai munkának lényeges erősítése szükséges azzal, hogy becsületes, jó, szorgalmas elvtársakat kapjunk, akik ebben segítségünkre lesznek.

Bako3_elvtárs; A P.B_,_ azzal a céllal tűzte napirendre ezt a kérdést, ílogy','1:á,SSUk,"7Iogyan áll ezen a téren 3 kerület. Személyes tapasztalataink, a beszámoló és a hozzászólások is hozzásegítettek minket ehhez. A^ker. P.B. 196o-as évben folytatott egy beszélgetés sorozatot a Rendelőintézetben, az általános légkör megismerése szempontjából.

^ Meg kell mondani, hogy az orvosokkal folytatott beszélgetéseknél tapasztaltuk, hogy a kerület hire fővárosi orvosi körökben ilyen, ahogyan Uzsoki elvtárs elmondotta. Ez nem jó elismerés azokkal szemben, akik pl. egy évtizede itt dolgoznak, A beszélgetések tapasztalatait közöltük a felsőbb szervekkel, mire kiküldtek valakit a rendelőinté«etbe, aki jóformán letolta az orvosokat azért, hogy miért mondták el a problémákat. Kialakult egy olyan vélemény, hogy kiszedték belőlük a problémákat azért, hogy utána letolhassák őket, A szakorvosi rendelő intézetben mindenhol a délelőtti órákban tömegek vannak. Tehát hiába mondják azt, hogy javult az orvosi ellátás, mert kinevetnek minket. Ez azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy egy sor területen van előrehaladás, de ez a kérdés nem hogy nincs megoldva, de nem megy egyáltalán. A P.B.-nek intézkedéseket kell tennie arra, hogy ez a jó folyamat ami az egészségügyi dolgozók között elkezdődött tovább menjen. A szociális foglalkoztatónak az üzemekkel való együttműködését kellene megvalósítani.

Róna elvtársi Az üzemorvosi rendelő forgalmának növekedését örvendetesnek tartom, mert ez azt mutatja, hogy az üzemi dolgozók bizalma az üzemorvosokkal szemben fokozódik. A mi rendelőnk forgalma 16o- 18o fő kb. naponta. Ebben benne van az is, akiket a segitők látnak el. Azt kell tehát mondani, hogy most sem vagyunk leterhelve egészen. Munkánk felét a megelőző munka teszi ki, ezen kivül van adminisztrációs munkánk is, de annak ellenére, hogy a rendelő forgalma nő, még nem vagyunk túlterhelve. Ha rátérnénk arra, hogy a járóbetegek táppénzben tartását is átvesszük, akkor azonban óraszám emelkedésre lesz szükség. Kb. 400 felett van a számuk a csökkent munkaképességűeknek az üzemben és ha lehetőség lenne a tanácsi szociális foglalkoztatóban elhelyezni belőlük, az nagyon hasznos lenne.

Ro3zjár elvtára: A természetes és baleseti megbetegedések miatt kieseti idő mértékével szeretnék foglalkozni. 196o-hoz viszonyítva 1961-ben a felére csökkent a kiesők száma agitációnk miatt. A körzeti ^orvosok véleményem szerint a beteg bemondásai alapján veszik fel őket^betegállományba. Az az érzésem, hogy az ilyen jogtalanul kieső időt csökkenteni tudjuk, ha a körzeti orvosok is gegitenek.

Szutter elvtárs: Uzsoki elvtárs hozzászólásában kifejtette azt a nem egeszen 30 politikai hangulatot, ami az SZTK-ban uralkodik és csak az orvos kollegákra hivatkozott. Az orvosok kiszolgálható célzó

I__________________________________________________U____________________________ 1

\ T ---