Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1960-03-25
I f I z _ r ' 7 V i I ' - ■ ‘ í ’ Ungár elv társ: Az elrnu.lt évben tervüket te lj esit ettek. Ilihez nagymer— 2 tékben hozzájárult a pártszervezet és a KISZ szervezet segítsége, és nem utolsósorban a jó időjárás. Ebben az évben az üzemeltetést beindították,március elsején kaptak egy fagyot, mely az eddig legyártott terméket tönkretette. A munkásokat az idojárs rosszrafordulása végett haza kellett küldeni. Az 1960-as évben 80 ezer téglával többet termelnek, mint 1959- ben, a munkások számához viszonyítva. 2,300.000 forint a beruházásuk. Ezt az összeget az Iparigazgatós’íg zárolja. Hogy elérjék a termelési eredményt, gépesíteni kellene bizonyos üzemrészeket. A közelmúltban kaptak egy uj prést, ez nem felel meg, törnek a csapágyak, melyet nem tudnak , pótolni. 1960-ban 2 millió forintos felújítást hajtanak vegre. 47 fővel kevesebb a létszámuk. A középkáderekkel probléma van a túlórakeret túllépésével. Ennek ellenére 3,2 $-al csökkent a túlórakeret. A munkaversenyt befogják inditani, augusztus 20-ra teljes mértékű lesz, jelenleg a kemencék fütetlenek, a fagy elvitte az eddig legyártot terméket. Augusztus 20. után évvégére fogják kiszélesiteni a rr4nkaversenyt. A munkabrigádok közötti versenyben a győztes brigád 5 ezer forintot kap jutalmul. Nyereségrészesedésük 21,5 nap. Lesznek olyan dolgozok, akik 3300-4000 forintot fog ksqpni. A pártszervezet igen jól dolgozik, azonban az üzemi bizottságok jobb eredményt is mutathatnának. A kerületi KISZ bizottságnak, mivel az üzemi KISZ szervezetnek hozzásegített a kazlazáshoz ezutón is köszönetét mond. Bizakodását fejezi ki, hogy az 1959-ben elért eredményeket 1960-ban is elérik. Bakos elvtárs: Kerületi viszonylatban a Lőrinci Fonó kerületünk második legnagyobb üzeme és a nyereségrész sedés kifizetésében az utolsó helyen áll. Egy ilyen nagyüzem lehetőségei igen korlátozódtak, itt nem lehet uj terméket, vagy ehhez hasonlót bevetni. Félkészárut gyártanak, kereskedelmi kapcsolatuk nincs. Az üzemszervezés az egyetlen lehetőség, ahol összeszehetnek néhány forintot. Az üzemükben a műszaki fejleszies el van maradva* izén a térén sem lehet semmit sem tenni. Egyes üzemekben lényegesen könnyebb körülmények vannak, pl. a Vattagyárnak megvannak a lehetősegei különböző gépek profilozására, nekin viszont nem. Ha egy villany targoncát akarnak legyártani, az kétszer annyiba kerülne, mintha behozatnának, de mire a behozatalra kerülne sor az üzemben a régi módszerrel gyártott termékek az ebből elkövetkezendő lemaradást behozza. , ,, , A felujitási normákat nagyon nehéz keretek közé szorították. Ha 40 db. nyujtómiivet tudnának felujitani, az 10 százalékkal emelné a termelékenységet, sajnos erre nincs kapacitásuk. Az alkalmazotti bérfizetés lehetetlen. Az üzemből egyszerűen elmenekülnek a mérnökök és a technikusok. Ha egy üzem tervét 1—2 százalékkal túlteljesíti az egeszscges és szén, de ha már 15 százalékkal teljesiti túl, az nem. Ma már el kell érni, hogy az üzemek előre tervezni tudjanak. Az üzem szempontjából komoly problémát okozott, hogy a gyapotttermelés világviszonylatban rossz volt, igy a kapott nyersanyag is az. , , Igen komoly nehézségeket okozott a pamutiparban a gépalkatrész rossz ellátottsága. Nem is lát olyan intézkedést, ami ezen a nehézségen könnyítene. Vettek gépeket és alkatreszt nem hoztak be vele. Ha külföldről várnának alkatrészt hozzá, egy évre le kellene állitani a gépeket. Az ilyen esetek mind gyakrabban jelentkeznek. I L\t : "7 ZZT~"________________________H____ 7~ i - ' r —
