Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1959-06-30
j I "y \ I ., í I - 5 - X ' Annak ellenére, hogy Jelenleg számszerűen kevesebb üzlet van, a kereskedelemben foglalkoztatottak száma Jávái felülmúlja az 1952 előtti kereskedelmi dolgozók számát. De az üzletek alapterülete - az eladó, vevőtér, ós raktár nemhogy növekedett, hanem csökkent. Közértnél egy üzletre eső átlag terület 32*75 ^ [ - " - raktárra " " " 18.40 A raktár terület kb, 1/4 része szociális térnek, öltöző, mosdó, etb# igénybevétele folytán nem produktiv raktárterület. Az egész kerületben osc&asen 5 helyiség van 100 n?-en felüli, s ezeknél az átlaga alapterül 161*6 v?. Ilyen alapterületű üzlethelyiség 1952, előtt Lőrincen nem vb&t*.. hacsak a vendéglőket nem soroljuk ide táncterükkel együtt, Ezekkel az adatokkal kívánjuk alátámasztani, hogy kerületünk már az állami kereskedelem megalakításánál, a színvonalas, korszerű egységek kialakítása tekintetében hátrányos helyzetben volt és ez a hátrány ma iraár komoly akadályt, nehézségeket okoz, a forgalom zavartalan lebonyolításánál, A Jelenlegi állapot nehezíti a kereskedelem helyzetét, működését, élezi a vevő és bolti dolgozók közötti érintkezési módot. Az elégtelen raktártér következtében az árut és gyöngyöleg-:t a vevőtérben kénytelen tárolni, ami még fokozza a tulzsuf folt ságot, lassítja a kiszolgálást. A társadalmi tulajdon védelme tekintetében is sürgős megoldást követel kereskedelmi hálózatunk raktárproblémája. Vannak egységek úgy az iparcikk, mint az élelmiszer területén - mint a Keravill, Vasedénybolt és az egyszemélyes fűszer Közért boltok - ahol darabárut is a vevőtérben kénytelenek tárolni. Sok esetben pedig - különösen az élelmiszer területén - a szabálytalan tárolás következtében népgazdaságunk további kárt szenved az által, hogy a liszt, cukor, só falnak támaszt—Va, egymásra dobálva tároli11 eh e t et 1enné válik az előirt árukezelés, az értékesítésnél a. szállítási sorrend betartása. Az elégtelen vevő az áru tárolásánál és kezelésénél okozott nehézségeken túl, a nagyforgalmu zöldség-gyümölcs boltoknál - az árudát kikényszeríti az utcára az értékesítéssel és n göngyöleggel. Pl. Szorvascsárda, Béke-tér és Lajosmizse vasút. Ha egyes megnövekedott forgalmú árudák bevételét vizsgáljuk, ugyanosak olyan megállapítás mutatkozik, hogy kerületünk kereskedelmi hálózatának fejlesztése, korszerűsítése, a raktártér bővítése most már halaszthatatlan kérdés, mert a forgalom lebonyolítására az áruda képtelenné vált* Ebben a vonatkozásban meg kell említeni a Keravill üzletet, amely 1952- 53-ban, amikor létesült 40-50 ezer havi forgalmat teljesített, Jelenleg ugyancsak a helyiségben 300 ezer Ft. forgalmat bonyolít le. Ugyanez a helyzet egyes vendéglátóipari egységnél, Pl. a Béke-téri italbolt, a Béketéri Mézeskalács cukrászda, melynek forgalma a. peremkerületek között, lehet mondani az elsők között van, de helyiség tekintetében talán az utolsó helyen áll. A helyiséghiány lehetetlenné *' c.
