Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1970-10-17
r ““ ' i i i Kedves Elvtársak! A vállalati pártértekezletünkön leírtuk állásfoglalásaidat az irányelvek, valamint a Szervezeti Szabályzat tervezetnie")dovitásával kapcsolatban. Ezek az állásfoglalások találkoznak a kerületi PB állásfoglalásaival is. Ezt értjük nemcsak gazdasági vonatkozásában, hanem más területre vonatkozóan is, mint az irodalom művészet, vágj' i egyéb más terület. Szeretnék most itt azon túlmenően, hogy a kerületi PB is ismeri állásfoglalásainkat, és ez benne van a kerületi állásfoglalásba, néhány dolgot szóvátermi: mégpedig azért, mert gyárunk dolgozóitól külön megbízatást kaptam arra, hqgy a’ következőket tolmácsoljam. Ezek közül a kérdések körül alakultak ki taggyűléseinkéin a legszenvedélyesebb vif ták:- A bürokrácia elleni harc kérdése. Sokan szóvá tették, és úgy érzem jogos ez a türelmetlenség, miszerint tarthatatlan és felháborító, hogy egy-egy kis ügynek a kapcsán szinte a fél országot bejárja a bürokrácia útvesztője. Ez fennáll az államigazgatás területén, valamint állami viszonylatban is. Úgy érezzük? a gazdaságirányítási rendszer bevezetésével a bürokrácia nem szűnt meg, sőt szövevényesebbé vált. Ez is olyan probléma, amelyet vállalaton belül sem tudunk megoldani. A kimutatások száma nem csökkent, hanem inkább növekszik. A másik ilyen probléma, amely aggasztja dolgozóinkat, a- korrupció mind szélesebb körben történő elharapódzása. Ma rnár-egyre inkább polgárjogot nyert az a gyakorlat, akár közszükségleti, akár egyéb cikk vásárlásánál, hogy amit azelőtt a "pult alól" kaptunk borravalóért, most ^ már a pultról is csak külön juttatásra kapható. De ez a jelenség már az államapparátusba is befészkeli magát, gyakorlattá kezd válni az élet különböző területén. Nem általánosítani akarok, de_kétségtelen, hogyha valaki valamihez hozzá akar jutni, nemcsak "szocialista összeköttetés", hanem pénz is kell hozzá-Egyetértek az irányelvekben rögzített pontok azon részével, amelyek szerint az erkölcsi-anyagi megbecsülés alapja a végzett munka legyen. Ne azok részesüljenek erkölcsi, vagy anyagi előnyben, akik "páholyból" nézik a becsületes dolgozók erőfeszítéseit. Jogos ez a türelmetlenség akkor, amikro mi nagyobb szigort kérüpk és követelünk a mechanizmus adta lehetőségeket kihas zbálni akaró konjuktura-lovagokkal szemben. Néhány szét mondanék pártszervezeteink fejlődésével kacsolatban is. Ahogy a gazdasági fejlődés töretlen voltm ez a fejlődés a pártszervezetink területén is megmutatkozott. ti I r~ a I { öh
