Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1970-10-17
r - j PP — kire tendálnak# Az egyszerű becsületes munkás is fluktuál e] vtársak, mert kevesebb csibész v siij mint amennyi munkcts fluktuál. Ezt merem állítani és vállalom a mi vállalatunk^ vonatkozásában is. Ehhez hozzájárul és párosul a nálunk^divatos, évtizedek óta tartó munkafegyelem probléma is amivel egyszer szintén szembe kell néznünk. , Ennek is van olyan vetülete -magam sem vonom ki ez alől- 1 hogy a munka nem népszerűbb. Ha fegyelmez egy vezető -es nem mindég állunk ki a fegyelmezett vezető melle- °kkor azt nézzük, hogy hogyan mondta a dolgot és nemezt, nogy mit mondott és minek az érdekében emeli fel a szavat. Az üzemeken belül lévő általános munka, a népgazdaságon belüli általános lazasága miatt, ami a fegyelem_vonatkozásában -jelentkezik, tulajdonképpen az a terelő, ami lehetővé .ette a munkaerőfluktuációt és hajtsa a dolgozót a munkahely változtatására, már egy része a fegyelem kérdésének. Ilyen vonatkozásban crnlitem azokat a dolgozókat, akik akorva-akaratlanul a nagyobb pénz, a jobb lehetőség kedvéért mennek egyik üzemből a másikba. Ezzel szembe kell nézni és a munkaerő-kérdést meg kell oldani. Feltétlenül szükséges, hogy felsőbb szintről a kongresszus is szól ion erről a kérdésről. ín engedlelmet kérek , nem olyan langyosan, mint az irányelvekben van megfogalmazva, ahogy mi mondjuk Lőrincen, vastagabban kell fogalmazni. A közhangulat olyan, hogy mernek a dolgozok ma munkahelyet változtatni, ami ma nem,szégyen. A családon belül is olyan a helyzet, hogy becsületes, szakmunkás családapa a gyermekeit úgy engedi ki az életbe, hogyne légy vándormadár. De ha magasabb kereseti lehetőleg csillan meg előtte, akkor már engedélyez a munkahelyvaltoztatst, Ha tehát a kongresszus szintjéről kapunk egy olyan intést, í egy olyan komoly bátorítást, hogy lépjünk fel keményebben, ugv hiszem párhuzamosan kell, hogy meginduljon alulról i> az' az intézkedés, amely szükséges a munkaerőhelyzet, a munkaerőfluktuáció megváltozásához. A kaposvári értekezleten mondottam, hogy vallom azt, hogy a mi" művezetőink közvetlenül és többet foglalkoznak a munkásokkal mint régen és jobban is foglalkoznak “a régi i alatt 10-15 éves távlatot értettem- és mégsem tudunk megbirkózni a dolgokkal, hogy álló gépeink ne legyenek. Elfogadom azt, hogy az egész helyzet olyan, hogy a szabályzók következtében abban voltak érdekelve a vállalatok, hoyg elcsalogassák egymástól a szakmunkásokat, de a másik old ról nem mentem fel magunkat, hogy uj módon kell elemezni t a munkaerőgazdálkodást a vállalatoknál és nálunk is itt kell kezdeni. Komoly tanulmányokkal rendelkezünk mar olyan ' irányban, hogy meg tudjuk hova mennek a munkások és meg tudjuk egyáltalán milyen munkaerőtartalék áll ma rendelkezésünkre a textiliparban. Rá jöttünk, a rra években teljes egészében a textilipar utánpótlása n falusi kislányok köréből korül ki 14-20-22 éves korig. Az egész vóllalatvezetésnek, a partszervezetnek, a KISZ szervezetnek, szakszervezetnek fel kell ismerni és ki kell dolgozni azt,, hogy milyen rétegek felé kell kifejteni a mun-i ' r \ | 1
