Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.23.a/1)

1966-10-23

I " ki kisebb csoportos beszélgetési '’>*<< A Jc ob< 1 avosol­k juk pártszervezeteinknek, arányosabban szervezzek a pártnapo .at és a cső­? portos beszélgetéseket. Az országos rendelkezések, határozatok, akciók helyi tárgyalásakor jobban kell törekedni a differenciáltságra. Egyes pártszervezeteinknek vizsgálniuk kell a feladatokat olyan szempontból, mennyiben vonatkozó.azok az üzemre és melyik része aktuális elsősorban. Vannak kérdések, amelyc;•> ■ országos anyag nem adhat választ, annak kifejezett helyi jellege miatt. Itt pá.iszerye­­zeíek öntevékenységére, aktivitására van szükség, meg kell találni azi • < mód­szert, propaganda érvet, amellyel a tájékoztatást, de főleg a meggyőződést a helyi sajátosságok figyelembevételével elérhetik. Ebből az elgondolásból kiindulva helyesnek mutatkoztak az elmúlt években szervezett olyan csoportos beszélgetések, rétegtalálkozók, amelyeket a párt­­bizottság tagjai a Kistexthen, a Ponóban, az orvosok, a pedagógusok és a tanácsi dolgozók között létrehoztak. Különösen fontos és hatásos a csoportos és egyéni beszélgetések szervezé­se munkásszállásokon, ahol együk jelentős számú munkás találhatd Tapasz­talatunk szerint az itt lakó elvtársak szívesen politizálnak. Jó példa erre a L.Ponó leányotthonában, az Érdért I. és II. munkás-szállásain folytatott rend­szeres propagandamunka. A nevelő és tudatformáló tevékenységben jelentős szerepet töltenek be a^ < árt irányításával működő tömegszervezetek. Különösen jelentős közülük a széles tömegekkel foglalkozó szakszervezet és a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Aszakszervezetek nevelő tevékenységét, a szocialista tudat terjesztését el­sősorban a munkásosztály körében kell, hogy végezze. Ezt a feladatát és tevékenységét vizsgálva szakszervezeteink fejlődését pozitívnak mondhatjuk. Alolgozók mintegy 10 %-a tevékenykedik szakszervezeti vonalon társadalmi aktívaként, amellyel egyben a párt utánpótlását is nevelik. A politikai nevelő munkában a szakszervezetben dolgozó párttagjaink pártmegbizatásként vállal­nak feladatot, és rajtuk keresztül valósul meg a ^pártszervezet irányitó, segítő nevelő tevékenysége, A szakszervezetek politikai -nevelő tevékenysége a KB 1965. március 11—i irányelveinek megtárgyalása után javult. A termelési tanácskozások mindjobban az üzemi demokrácia fórumává válnak, ahol a dolgozók 60—65 %-a vesz részt az utóbbi időszakban, de egyes üzemeink 80 %-os részvételt is elértek, a­­mely együttjárt a résztvevők növekvő aktivitásával is. (L.I-Iengermü, Kőolaj.) Mindinkább rendszeresebbé vált, hogy az üzemi pártszervezetek megtárgyal­ták a szakszervezeti munka helyzetét, és a kerületi Pártbizottság is több al­kalommal vizsgálta a szakszervezetek tevékenységét, érdekvédelmi és mun ká­vé dél mi területeken. 1966 elején közvéleménykutatás szervezésével vizsgálta a dolgozók véleményét a szakszervezeti munkáról. Ennek eredményeként álla­pította meg, hogy a dolgozók, jelentős része elégedetlen a szakszervezet ér­dekvédelmi tevékenységével és olyan határozatot hozott, hogy nagyobb gondot kell fordítania a jövőben a munkások helyzetére, problémáira, bérügyi és mun­kavédelmi feladatokra. Továbbá rendszeresen tájékoztassák a dolgozókat, * mert egyrészük előtt nem eléggé ismert a szakszervezet sokoldalú tevékeny­sége, 93 20 i

Next

/
Thumbnails
Contents