Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1966-10-23
1 6 .*«!raíett*w«tw>W ■ — * **■ J*"'ij | I I kopásban felvegyék a versenyt az értelmiségi családokból kikerült gyerme> kekkel. E cél elérése érdekében indokolt lenne, hogy a pedagógus pártszervezetek figyelemmel kísérnék ezt a tevékenységet. A szocialista tudat kialakítása, az emberek világnézetének, magatartásénak befolyásolása, állandó feladata a kerületi népművelési szerveknek. A kerületi Pártbizottság az ideológiai irányelvek vitája után, mind az üzemi, mind az alla' mi népművelési szerveknek, az eszmei-politikai nevelés fokozását, a marxizmus leninlzrnus eszméjének térhódítása ;elősegitését tűzte ki célul. Kiemelt feladatként jelölte meg a szocialista hazafiság és a szocialista erkölcs eszméjének széleskörű terjesztését. E nevelési feladatok elsősorban az üzemi munkásakadémiákon, a területi ismeretterjesztő előadás sorozatokon, a könyvtárakban, az olvasók érdeklődésének irányitásón, a művelődési otthonokban a tudatos programokon keresztül valósultak meg. A tudatformálás tömegméretű és népszerű eszközeivé váltak a munkásakadémiák. Ezek előadásain az elmúlt 4 évben több mint százezren vettek részt. Az ismeretterjesztő .előadások zöme, hatásában is elősegítette az üzemek dolgozóinak eszmei-politikai nevelését, az általános és szakműveltség! szint növelését Különösen kiemelkedő munkát végzett e téren a h. Fonó, ahol népszerű és aktuális problémákkal foglalkozó sorozatokat indítottak. Sikerült megteremteni az olvasási kultúra fejlesztésének alapfeltételeit Ezer kerületi lakosra ma már 700 kötet könyv jut Javult a könyvtári nevelőmunka, fejlődött az irodalmi ízlés. A könyvtárosok munkáját előnyösen segítették az Író, művész, olvasó találkozók. Ezeken a találkozókon széleskörű eszmecsere folyt egy-egy aktuális ideológiai, politikai, vagy irodalmi kérdésről. „ A kerület kulturális életéi mind eszmei, mint művészeti tekintetben nagymértékben gazdagították az alkalmai rendezvények, kiemelkedő események tiszteletére adott műsorok, kiállítások, megemlékezések, E rendezvények látogatottsága a lakosság részéről megnyilvánuló érdeklődés, dolgozóink szocialista társadalmi rendünkhöz való pozitív viszonyát bizonyítja. Az ideológiai nevelés jelentős eszköze az agitációs és propaganda munka. A VIII. Kongresszus határozatai között megszabta ezen a területen a párttagság feladatát. A határozat lényegében azt kívánja meg, hogy minden párttag, tagjelölt legyen pártunk irányvonalának, tevékenységének propagandistája. Ilyen körülmények között nem elégséges —ez kerületünkben is tapasztalható — hogy a párttag véleményét csak taggyűléseken, illetve pártrendezvényeken mondja el. Kötelessége az agitáció munkahelyén, baráti körében, családjában. Nem mondhatjuk el ezt minden párttagunkról, sokukra jellemző a bátortalanság, visszahúzódás. Még nyilvánvalóan ellenséges megnyilvánulás esetében sincs, áld szót emeljen. Pl. a Béke téri kocsma előtt nagyobb tömeg hallgatta szótlanul egy uszító mocskolódásait és senki nem akadt, aki visszautasította, vagy rendőrt hivott volna. j)Előfordul a kétszínűség is. Szabó elvtárs a Ker.Tanács ker.oszt. vezetőhelyettese például más véleményt nyilvánít a munkahelyén hivatalosan és más véleménye van magánemberként az autóbuszon. || Az elmúlt évek során több alkalommal vizsgáltuk ennek a passzivitásnak okait. Megállapítottuk, hogy párttagjaink egy része úgy érzi, hogy megsérti azt a pártonkivüli dolgozót, akivel vitába száll. A bátortalanság másik okozója az ideológiai felkészületlenség, az alapvető marxista ismeretek gyakori hiánya. Hibásak alapszervezeteink pártvezetőségei is, mert ilyen igénnyel kevésbé élnek, és nem számoltatják be a tagságot aktivitásukról környezetükben végzett propaganda munkájukról. I í 18
