Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1966-10-23
' i Amint a számokból látható, a lakásigénylök száma egyre no, mi; a kiutalható lakások száma nagyjából azonos szinten van, sőt csökkenő tendenciát mutat. ■fr fi Szeretnénk ezúton is felhívni figyelmét felettes pártszervezeteinknek arra, hogy :/ a lakáskérdés generális megoldása a legfontosabb társadalmi problémává nőtt. Azt a hatalmas nyomást, amely a kerületi, szervekre^ nehezedik a lakasigenyr tők résziről, lassan már nem lehetséges elviselni. Bármilyen módszerrel is es igazságosan szeretnénk elosztani a lakásokat, ezt néni teszi lehetove szamunkra az igénylők óriási és a kiutalt lakások nagyon kicsi száma. Helyeseljük, hogy a kongresszusi irányelvekben a KB megfelelő részt szentel a lakáskérdés megoldásának és reméljük, hogy a Kongresszus lezajlása után sokkal nagyobb erőfeszítést tesz pártunk e probléma végleges rendezesere,| Ami a lakáselosztás elveit illeti, javasolnánk, hogy necsak az igénylők lakásviszonyait vegyék figyelembe a lakások elosztásánál, hanem az eddiginél sokkal nagyobb mértékben anyagi körülményeiket, gyermekeiknek számát es a társadalom számára a gazdasági munkájukon kívül végzett tevekenyseguket is. Külön szeretnénk itt megemlékezni arról a munkáról, amelyet a KISz kerületi Bizottsága, a kerületi Pártbizottság és a kerületi Tanács segitsegevel a lakásínség enyhítése érdekében végez. Nem lehet eléggé elismerni fiataljainknak azt az igyekezetét, hogy a kerületi üzemekben dolgozó, vagy a kerületben lakó fiatalok lakásproblémáinak a megoldására olyan óriási vállalkozásba kezdett mint amilyen a KISz-lakótelep felépítése. Megközelítően 2000 lakást akarnak j <, ig70_ig felépíteni, amelyből jelen pillanatban már kb. 300 épült fel. Annak ellenére, hogy a lakásépítési akció nagyon komoly problémát vesz le a hivatali, állami szervek válláról, nagyon sok esetben ütközünk bürokratikus akadályokba, merevségekbe, megnemértésbe, amelyet érthetetlennek találunk, hiszen elvben mindegyik szerv' elismeri a lakástermelés fontosságát. Kerületünk másik nehéz területe az egészségügyi-ellátás, s ha a Favaros más kerületeihez viszonyítjuk, akkor talán Itt a legnagyobb a lemaradás. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy amig az ut, víz es üzlethálózatnál tudunk azzal érvelni a lakosság felé, hogy anyagi eszkozok 1- ányában lassan fejlődünk, és ha eddig kibírták sűrűbb üzlethálózat, aszfaltos járdák, vagy utak nélkül, még egy ideig kibírják. Uavenezek az érvek azonban nem mondhatók el a betegeknek, miután aki ma beteg nem 3 vagy 5 év múlva kell gyógykezelni, hanem azonnal kell a gyógyítást "elkezdeni. Különösen megmutatkozik az egészségügyi ellátásunkban hogy a lakosság növekedése kinőtte az egészségügyi ellátás kereteit. Jelenleg 28 iHr7.Pti orvosunk van. ami 1966-tal szemben 2 fő növekedést jelent, míg ugyanezen idő alatt 17 ezer főveTl^tt a lakosság. Ennek eredmenyelceppen, elen pillanatban i körzeti orvosra 3 ezer felnőtt lakos jut. Ez Budapesten a legrosszabb arányszám. Központi Rendelőintézetünkben az ügyfél forgalom, ha az esetek számát'vesszük, 1960-tól :1965-ig 60 ezerrel szaporodott. Egy nőgyógyászati betegre 1965-ben 6,8 perc vizsgálati átlag jutott, ugyanez a sebészeten 5 perc. Mindkét szám mélyen a budapesti áüag alatt van. Csak fokozza az egészségügyi ellátás nehézségeit, hogy jelen pillanatban a kővetkező betöltetlen orvosi óraszamok, (állások) vannak. belgyógyász 6, EKG 6, gégészet 6, RTCt 3, sebészet 4, labor 3, reuma 6, azaz összesen: 34 óra *9 .......... 6.. i r n . __ .... - — - - w__ . jft. -______ - - - - - — ■ - — -— ■ - - ———- ■ —- - ----- - ---- — - - - ■ - — —
