Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1966-10-23
beszámoltunk nem lennének, ha pártszervezeteink nem foglalkoztak volna anyryit és olyan szakszerűen a termelési kérdésekkel. Ebben a munkájukban, úgy tűnik, sokszor odáig mentek, hogy még a lehetetlent is megpróbálták. Ugyanis a felsőbb gazdasági vezetők gyengeségét, sok esetben bürokratikus merevségét, sőt a gazdasági mechanizmusban rejlő ellentmondásokat is megpróbálták ellensúlyozni, * '"/'Bármennyire ls dicsérhető, eredményesnek nevezhető pártszervezeteink terrnelést segítő munkája, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ezt a munkát egy sor negatív jelenség is kisérte. így elsősorban az, hogy nem jutott elég idő és energia a politikai-ideológiai munka végzésére. ,|Ezt a hibát egyébként az MSZMP KB-tól egészen az alapszervekig mindenki elkövette) Ennek az irányzatnak tulajdonképpen a KB ideológiai irányelveinek kiadasa vetett véget. A. másik hiba az volt, amikor pártszervezeteink egyes esetekben és helyeken szintén átvették a gazdasági vezetés helyett az irányítást, és operatív módon foglalkoztak a termelési kérdésekkel, /pl. anyagbeszerző, kooperációs tevékenység stb./ A gazdaság vezetés felelősségérzete csökkent és olyanok is akadtak, akik tudatosan átadták a gazdaság ternakat a partszerveknek, miközben "kívülálló személyként" várták a fejleményeket. Ez különösen a népszerűtlen, de megoldásra váró feladatok esetében fór ul dő, mint pl. a munkafegyelem, norrnarendezés, felettes szervvel való vita stb./ ■ | Természetesen nem szeretnénk, ha bárki is félreértené mondanivalónkat, nem ezt akarjuk, hogy pártszervezeteink ne fogalkozzanak gazdaság és terme sí kérdésekkel, mert ezek sikeres megoldása a párt és gazdasag vezetes ko• zös érdeke, de a folyamatok megközelítésének módszere más és más legyen. A pártszetvezetek mindig a termelési és gazdaság problémákkal, a politikai oldaláról és módszereivel, és természetesen egyéb feladataiknak megfelelő arányban fogalkozzanak. Ennek az aspektusnak kell érvényesülnie partszerj _ vezeteink munkamódszerében és munkatér vében egyaránt. Ha a termelési kérdésekről szólunk, meg kell emlékeznünk a szakszervezetek tevékenységéről is. Mivel egyéb munkájáról beszámolónk más helyén szolunk, itt csak a munkaversennyel kapcsolatosan érintjük tevékenységüket. Úgy gon dőljük, és azt tapasztaljuk, el kell mondani, hogy a munkaverseny irányítása ma már a szakszervezett bizottságok kezében van, és munkájuk komoly re- ^ szét ez teszi ki. Ezt az intenzív fogalkozást a munkaversennyel az eredmények igazolják. A népgazdaság és termelési eredményekben ott van a már említett tényezőkön kívül a munkások, műszakiak, alkalmazottak, szorgalmas munkája es a szakszervezetek eredményes tevékenysége. A dolgozók, különösen a fizikai dolgozók széleskörű résztvétele és eredményes tevékenysége a munkaverseny különböző formáiban megalapozott és megállapíthatjuk azt, hogy túl az anyag érdekeltségen munkásaink, dolgozóink a termelésben való resztveteluket a szocializmus építésének is tekintik. Tehát jó részüknél a termelésben való átlagon felüli résztvétel, tudatos politikai állásfoglalás. A verseny ma már kezd . megszabadulni formális vonásaitól és a felesleges reklámtól, annal hasznosabban szolgálja a népgazdaság és üzemi célkitűzéseket. Uj színekkel gazdagodott a munkaverseny-mozgalorn, és ha eddig csak a termelés motorja volt, úgy most már azt is el lehet mondani, hogy egyre inkább | * tiz Uj tipusu ember műhelyévé válik. A szocialista brigádmozgalomra gondolunk amely nem elsősorban a termelési mutatók túl teljesítését tűzi a célul, hanem az uj tipusu ember formálásának igen nehéz és bonyolult feladatat. Kerületünk üzemeiben, 1962-ben még csak néhány szocialista brigád működött kb. 50-60 taggal. Ma már 361 szocialista brigád 3230 taggal működik. Sőt egyes üzemeinkben, Kistext, Pamutfonó, megindult a vetélkedés a szocij áC l L — | 1. r n
