Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1966-10-23
i " ' r 5.■'*"»* 1 nir'.fc ■ | I 29 i Havonta kb. 70-80 bűneset jut tudomásunkra. A legtöbb bűncselekmény stagnál, de pl. a garázdaság, a testi sértés kb. duplájára emelkedett, illetve majdnem megháromszorozódott. Pl. 1966. első 3/4 évében súlyos testi sértés miatt 80 esetben, garázdaság miatt pedig 72 esetben indítottunk büntető eljárást. Ugyanakkor 1965. hasonló időszakában súlyos testi sértés elkövetéséért 48, garázdaság miatt pedig 27 esetben rendeltünk el nyomozást. E két cselekrnény-1ipus növekedésében természetesen fontos szerepet játszik az a körülmény, hogy a fokozottabb vésztartó hatás érvényesítése végett - szigorúbb eljárási gyakorlatot folytatunk. A korábban szabálysértésként elbírált garázda cselekmények egy részét például büntető útra tereljük. Az is elgondolkoztató, hogy a személyig tulajdon elleni támadások tömegében nem csökkentek, hanem évek óta stagnálnak és az ossz bűnözésen belül kb. 45-50 fo-os hányadot képviselnek. Ezt még akkor is negatívnak tarthatjuk, ha figyelembe vesszük ^ azt a tényt, amely szerint a vagyon elleni károkozások - főleg a legnagyobb tömegben előforduló lopások - kisebb súlyúak. Ugyanakkor alapvetően pozitív és meghatározó jelentőségű az, hogy szervezett bűnözés, bűnöző alvilág sem Budapesten, sem kerületünkben nincs. Elsősorban tehát alkalmi bűnözésről beszélhetünk, mely értékelés a mai napra is vonatkozik. Kedves Elvtársak! A társadalmi tulajdon elleni büntettek az éves bűncselekményeknek kb. 20 $~át teszik ki. Komolyabb számszerű növekedés nincs, tudjuk azonban, hogy ez a kép a valósághoz képest kissé hizelgő, mei't még nagyon sok helyen tapasztalni bűnös gondatlanságot, visszaélést, amelyek nem jutnák a hatóság tudomására. Van még olyan eset is, amikor házon belül liberálisan intéznek el bűnös, ~ kárt okozó cselekményeket. A társadalmi tulajdon védelmét megítélésünk szerint nagyban gyengitilc különböző szemléletbeli fogyatékosságok és magatartásbeli hibák. Ezzel kapcsolatban csak néhány példát említenék: 1. / Pl. a IvláLÉV-nál egy 43.000 Ft kárt okozó cselekményt azért tudtak elkövetni, mert az értékes alkatrészek kivitele semmiféle akadályba nem ütközött, kapuellenőrzés, motozás nem volt. Azt is megállapítottuk, hogy egyes vezetők felelőtlenül kölcsönadtak dolgozóiknak személyes használatra a vállalat tulajdonát képező nagymértékű műszereket, magnetofonokat, stb. Az illető dolgozók becsületességére volt bízva, hogy ezeket az értékeket visszahozzak, mivel a somról semmiféle bizonylatot nem vezettek. 2. / Nemrégen fejeztük be a vizsgálatot a Fővárosi Köztisztasági Hivatal 3 dolgozója ellen, akik az egyik gyár területéről 1964—tői I906—lg terjedő időszak alatt 13/*924 I*t óitékü ^ színes fémhulladékot loptak ki, amit azután a MEH—nél értékesítettek. Megállapítottuk, hogy a lopást az tette lehetővé, hogy a vállalat bár formálisan felhívta a szóbanforgó alkalmazottakat, hogy színesfémet és fémhulladékot nem vihetnek ki, azonban egyetlen esetben sem ellenőrizték annak végrehajtását.
