Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1959-10-25
----.-----T" ’—---------------------------------------------------*"7-------------------------------~ — —j I «v: ' -30- , a ;: ■• - liy Kerületünkben a Hazafias Népfront mozgalom szervezése a fent felsoroltak alapján indult meg a kerületi P,B» és a többi társadalmi szervek segítségével névleges formális mozgalomból,élő, munkálkodó mozgalommá áLt* A Hazafias Népf.ont k-.rtiletj bizottsága eljutott olyan rétegekhez, akik egyébként más társadalmi sz~ rvek munkájába nem kapcsolódtak be* Különböző baráti találkozókon keresztül a KTSZ-ek dolgozóival, kisiparosokkal, pedagógusokkal, a kerület képzőművészeivel, nyugdíjasok, kai, az egyházak vezetőivel. E rétegeket foglalkoztató kérdéseket vitattak meg* melynek eredményeként sok uj aktivá kapcsolódott be a Népfront mozgalom tovékenységéba. Bővült az aktivahálózat azzal is, hogy a politikai körzetekben megalakultak a körzeti Népfront Bizott,ságok, melyek különösen a választás előkészítése időszakában nagymértékben segítették a Párt és tanácsszervek politikai munkáját. A választások lebonyolítása után a töm árpolitikái munka további szélesítése volt a feladat. Ebben az évben létrehoztuk a kerületi Hazafias Népfront Klubot, melynek ma már több mint 500 tagja van és igen hasznos tevékenységet folytat a kerület lakossága gondolkodásmódjának formálásában. Az eredmények dacára a jövőbeni munka colja a tömegpolluikai munka további szélesítése a kerület lakosainak minél nagyobb számba*! való bevonása a közügyek intézésébe. Várospolitikai munkánk szélesítése, a /■% különböző rétegekkel való foglalkozás, a népek közötti barátság, béke ’ elmélyítése. Szükséges, hogy még több üzemi munkást, értelmiségi dolgozókat, főleg orvosokat, p edagógusokat vonjanak be a mozgalomba. Törekedni kell arra, hogy a kerületi Bizottság tényleges vezető testületté váljon. A kerületi PártbiZottsá&ták a jövőben nagyobb gondoíjjcéll forditani a kommunista csoport munkájára, melynek komoly jelentősége van különösen a kerületi Népfront Bizottság munkájának irányításában. A Párt és a tömegek kapcsolatának elmélyítéséhez szükséges a párttagság eszmei politikai nevelése, melyet a párt oktatáson keresztül valósit me,.,. Az ellenforradalom után az 1957-58-as oktatási évben indult meg a szervezett pártoktatás, ülnek célja az önkéntesség elve alapján inkább kevesebbet, de jobbat elv alkalmazásával a Párt tagjainak a marxizmus-leninizmus igazságába vetett hitét a Párt iránti bizalmat visszaadni, amit az ellenforradalom, a revlzionizmus, a szektás dogmatizraus erősen megingatott. Ebben az oktatási évben olyan témákat dolgoztunk fel a pártoktatás keretén belül, mint 1./ az októberi-novem“ béri események jellegének magyarázása. 2./ A proletárdiktatúráról és az osztályharcról szóló lenini tanítások. 3./ A Pártnak a proletár- | diktatúra rendszerében betöltött szerepe. 4\z ellenforradalomban fontos szerepet játszó nacionalizmussal szemben a párttagságot, a tömegeket, a szocialista hnzaflság,a prolotár-nerazetköziség szellemében neveltük. Az oktatási év eredménye volt, hogy a párttagság zömét vitára kényszeritette, sikerült tisztázni égy sor elméleti kérdést. Az "Időszerű kérdések tanfolyamán 746 fő tanult, Marxizmus-leninizraus tanfolyamon 410 fő. A szakosított tanfolyamok közül a Politikai Gazdaságtannal 96 hallgató, a filózófiával 57, a Ma ;ynr Párttörténet tanfa-.Írómén 40 fő tanult. Az 1958/59-íb oktatási évben főleg az MSZMP. 1957- évi konferencia határozatai, a munkáspártok által 1957-ben tartott értekezlet dokumentumai, az S4KP KKI.Kon„r-sszusánák határozatai, az MSZMP f. b. t 1 ./• | | |'r ’ * ' fyi .
