Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.22.a/6)

1957-08-30

—i «:t

! I 1|

. 9 a becsületen ígyünkkel egyetértő pártonkivUlieMnek ie helyet kell adni.'

b feltevések noü merítik, ki a termeiéu pártelIon. raésclnek teljes tartalmit ,hi Íz u termelési tapn.-a tálatok áltül'BOBitáea.vugy amsünkévéna«. szélesítése.vagy u párt sorainak erősítése a jól termelőkből,nem vetődik

lel .csapán fővonal akut jeleli meg/

Ha u fenti általános politikai irányvonal tükrében vizsgáljuk a kerületi < ipari vállalatok sárteaervsetőinek múltban! munkáját megálltaithatjuk, iógv sok eredaéavt és számos hibát követtünk ni. hbben áss anyagban inkább a hibák iáitárását tűzzük ki éa a föladatokat határozzuk meg.Leszögezhet jük, hogy pártszervezeteim. gyakran helytelen útra tevődtek a teraieléa ellenőrzése köaben,ált.Hátban a konyább de politikai szempontok hálátlanabb módszereihez szívesebben nyúltak.

1./ Legkényesebb hiba volt pó.rtszervezeteiriknól,hogy a termelésnek lég jattra óban helytelenül ragadták meg a politikai oldalát .eleinte által nos agítáclét vittek a politikai irányvonalak mentén oly lányogoa kérdésekben is ,mlnt u termelékenység, i Önköltség stb. később.mikor a konkrét helyi foglalkozásra került sor,elmerültök ^ u QZ,..'tuű:d megoldások kérdésé ben és mo, .egyezően .. UUszaki emberek

szemleletével m aadesterávei módszeréivei dolgoztak.Kbből következett, hogy ao utóbbi időben gyakran megsértették a gazdasági és műszaki vezetőit hutás}. írét éa kévé abbé felöltök meg olyan párt feladatoknak mint pl; a dolgozók mozgósítása . hímek ok..;

a/hogv népszerűtlené vállt a termelési agitáció u gazdasági politikában elkövetett lábúk miatt, ügyrészér;! elvileg harc a termelékenyed^ névoláséért.mázak másrészről ott állt a megalapozatlan normálamdezéaek péld g.i. Politikailag ösztönöztek a műszaki tejlosztésre,anyagtakarékoes-'gr.. lúnőségjavit • sara de senki nm tudta biztosítani a dolgozók személyi érdéitől ts%ét.jJolgozök felé Kezdeményez-‘fékről beszéltünk ,do u túlzott centralizáció a vállalati önnúilótlurisög e^ysoerü ötleteket is olbuktatott.Ilyen körülmények kozott maga a"politikai agitáció sem lehet ösztönző.

Sokun agy gondolták,hogy u pol'iti ai hatalom funkciójában utasításokkal is él lehet jutni a célhoz, a terv megfő]aló tel lefutáséhoz.

Polkán au le ti énül sok esetben tudatlanul olyan műszaki kérdéshez, nyalt;a% a pártöáervek ,nöp;y akarva akaratlanul szembekerültek u jól felköezait ifiüíiaai.i és gazdasági vezetőkkel.

H pár'vezetőn ögyréaze szakmailag nea volt fölkészülve arra,hogy#t megfelel .cn,helyben ragadhassa im. " a megoldandó termelési problémák politikai oldalit éu ha ezt megpróbálta,ukkoi 30i-szór helytelen dolgok ia jöttek I tre.

a termői ás pártelleii’-rzésének azért sem í leltek meg telő esen pártszervezeteink ,iaort az egész kérdést általában leszűkítették a párt vezető,ellenőrző műnkéja"ás óbbal következőleg kerekezzteték a

párttá,:jj‘h zömöt a munkából,,riw beszélve n p*'-rtonkivüU tömegen kiröiumzimúrál. A t árt tagság kirekesztésének ilyen tünetei voltak, a tagság hiányon tújökoztutúan •. tsrmcléar.1 ,pr'.rttagoknak a megbíz i~

Visa u !lŐsóoö,Va, ,p\* megbízatásúért u felel 'bögre vonós, ltaiab.n a t f^Yuléei határozatok többségűbe;* a tnraelöa problémáiön u.,y sor f .dacukat adtak t mUasaki és gazdasági funkcióban lév" elvt rsoknak,ugyanakkor kevesebb orván határozat született.amely n tuga-y, egósue tócsára adott volna politikai tennivalótfubu"l kuvetr.özetl - "bár sokakor . ott kíhun -súlyozva,hogv nem érvényesül keli':- 01: :í küu-..uiiiata példámat .itis-u *x3c*káik • rttagok általában nem 1 Iszottak többnek sulyokban, tolat n p» rtonkivaliék’,n hat»rok elmosódtak.

a párton kívüliek kikapcsolod eúnuk,helyesebben az ellenőr zó sében való oavonúimak lebecsül sót lóthatjuk,abban,hogy net:. volt megfelelgaod íürdiwu . p rtatervezetek rt-azéről a termelési úrtekezletökre,a

u

— /