Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1988-01-27
f. ..r I • j * _ 3 _ * A testület a párt belső gyengeségének okait, többek között,abban látja, hogy a párthatározatok előkészítése nem a párttagság bevonásával történik. A határozatok megszületését széles körű információgyűjtésnek kellene megelőznie, majd ennek alapján a javaslatot a párttagság egészével vagy egy részével megvitatni, a párttagok részben joggal érzik úgy, hogy észrevételeik nem jutnak el a felső vezetéshez vagy nem veszik azokat figyelembe, ha nincs tudomásuk az előkészítés folyamatáról, vagy a döntések nem tükrözik azokat. Ezek a hiányosságok is odavezetnek, hogy a párttagság nem tud teljes mértékben azonosulni a döntésekkel, igy azokat képviselni sem. Ezzel gyengül a cselekvési egység. E mellett az a vélemény, hogy párton belül határozatcentrikusság érvényesül, ami a bürokratikus vonásokat erősiti, a mozgalmi jelleget pedig gyengiti. A bürokratikus vonások megerősödése vezetett a pártdemokrácia gyengüléséhez, holott folyamatos fejlesztése biztosította volna a párt belső életének megújítását. A pártdemokrácia érvényesülése szoros összefüggésben van a társadalmi élet demokratizmusával- például az államigazgatási munkában az erőfeszítések ellenére (választási rendszer korszerűsítése stb.) továbbra is a mechanikus ügyintézés a jellemző, a tanácsi szervek felelőssége elmosódik. A hatékony, önálló, felelősségteljes mun~ kát -akadályozza többek között az a körülbelül 16 ezer jogszabály, rendelet, amely a tanácsi szervek tevékenységét szabályozza, melyek sok esetben egymással, illetve belső tartalmukban is ellentmondásosak. A testület egyetértett azzal a törekvéssel, mely az állami és pártélet szétválasztását szorgalmazza. A pártirányitás korszerűsítése, az állami szervek, intézmények, vállalatok önállóságának és felelősségének biztosítása a mai kor sürgető köve, telménye. Alapvető feladat az állam szerepének tisztázása a mai követelményeknek megfelelően, az országgyűlés és az Elnöki Tanács hatáskörének tisztázása, a társadalmi ellenőrzés erősítése. A tézisekben szereplő célok konkrét megfogalmzása és a gyakorlatbaitörténő megvalósítása lehet az egyik biztositéka a kibontakozásnak. A testület úgy Ítélte meg, hogy a tudati viszonyok fejlesztése, az ideológiai kérdések tisztása, elválaszthatatlan a párt vezető szerepének megerősítésétől, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésétől, a tár/ L V — /
