Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1977-02-24
í *■- h -2./ Napirend: Az MSZMP KB 1975. október 23-i, a párttagsági könyvek cseréjére"vonatkozó határozata végrehajtásának kerületi tapasztalatai. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólt: Égető Lajos, Nagy Antal, Dr.Boros András, Erdei Zoltán, Kattra Sándor, Bozóky János, Losonczy László, Bakos Lajosné és Berikovics Pálné elvtársa. Égető Lajos: Őszintén szólva: PB ülésre nem ilyen anyagra gondolunk. Ami itt le Van irva, azt jórészt a szóbeli kiegészítőben el lehet mondani. Arra számítunk, hogy a politikai következtetések és további feladatok meghatározásában segítenek a VB tagjai is. Fock elvtárs tájékoztatásakor néhány dolgot elmondtam a tagkönyvcserével kapcsolatban. Mi volt a célja a tagkönyvcserének? A követ’r~N kezők: - a pártjyezető szerepének erősítése;-eszmei, politikai, cselekvési egység szilárdítása;- egyes pártszervezetek és párttagok aktivitásának növelése;- tömegszervezeti kapcsolatok erősítése. Ez volt a célja a tagkönyvcserének, és ezekre a kérdésekre konkrét választ kell adni. Ki kellene emelni, hogy az egyéni beszélgetés a párttagokkal tényleges eszmecsere volt. Lehetett vitatkozni, ellentmondani anélkül, hogy következménye lett volna. Meg lehetett vitatni azokat a határozatokat, amelyeket esetleg nem láttak tisztán a párttagok; fel lehetett vetni a helyi problémákat, megnézve a megoldás lehetőségét. A tagkönyvcsere előkészítése során hangsúlyoztuk, hogy most a helyi dolgokkal, problémákkal foglalkozzanak inkább, hiszen a párt politikájáról elmondtuk a véleményünket a kongresszus kapcsán. Ennek ellenére visszatértek - helyesen - a kongresszusi határozatokra is. Bebizonyosodott, hogy a párttagoknak igenis van véleményük saját magukról és munkahelyükről is. Sok esetben ez a vélemény nem volt azonos a párt politikájával - volt ilyen is. azokban a kérdésekben, _ amiben nem volt nézetazonosság, közelebb került a párttag a part politikájához. Az egyéni beszélgetésre való felkészülés önmagában is serkentőleg hatott. Több emberről lehet ma elmondani, hogy aktívabb mint tavaly. Többen akarnak tenni a párt politikájának megvalósításáért. Lehetőség nyílt a pártvezetőségek számára, hogy egyénileg is jobban megismerjék a párttagokat. Ez lehetővé teszi azt, hogy a partvezető— ségek jobban, konkrétabban, testhezállóbban tudják meghatározni a feladatokat, a pártvezetőségen belül is érvényesül a kollektív munka , ha konkrét feladatok, konkrét megbízatások igy vannak előkészítve. Volt olyan időszak, amikor sok jutott egy-egy párttagra. A párttagok által elmondottak - a párt politikájával, végrehajtásával kapcsolatban - tulajdonképpen semmi olyat nem vetettek fel, amit mi, vagy a felsőbb szervek nem ismertek volna. Ez tehát azt^ jelenti, hogy évek óta nem, vagy keveset lepünk előre bizon3'Os kérdésekben. Ilyenek például: központi akarat érvényesítésének elhúzódása, részbeni érvényesítése; beruházások helyzete es építőipari problémák; munkahelyen belüli szervezettség; bürokratikus vonások; munkafegyelem lazaságai; tisztességtelen jövedelmek; a családi szükségletei; jóval meghaladó, sokszor hivalkodó villaépitések; csúszópénzekj hálapénzek, borravalók elvárása egyre több területen; burkolt árdrágítások; felelősségrevonás elmaradása; lehetőség a .A A ________________ - -- -— - _________________________________________________________________________________
