Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1977-06-02
■ \ s •*- 5 -1.l ■ :o t; íuk az ötödik 5 éves terv részletes ismertetését, az oh• „>ó'l adódé éves feladatokra való mozgósítást, a gazdasági szakán Lyozck elméleti kérdéseinek megértetését, az életszinvonal-_ polj.i;ikink komplex magyarázatát; az üzemi demokrácia^ a munkamozgalmak /'munkaverseny, szoc.brigádmozgalom/ jelentőségének pn'gnnrkrm át* A nemzetközi helyzet iránt fokozódó érdeklődés jri -a.-.— gitésOf békés egymás mellett élés és az ideológiai harc összefüggéseinek magyarázata is központi kérdés volt. néhány témával kapcsolatos tartalmi tapasztalatunk; Kiemelt témaként került feldolgozásra a tanév kezdetén a > munista és munkáspártok berlini tanácskoz ága". A hozz ászó 1 -uookban többen “aegf ogaImazVáF,_Yogy_FzülFségVs~ VoIlT" al;^ ismertetés, mart a berlini tanácskozás jelentősége, lényege és sikere nem volt ilyen •mértékben általánosan ismert. Örömmel üdvözölték, hogy ilyen tanácskozás ismét létrejött. Ha a körülmények lehetővé tették volna, "'jő lett volna Helsinki előtt ez a tanácskozás" ♦... "Ha a kommunista és munkáspártok összefognak, kevesebb lehetősége marad na agresszoroknak" - mondták. Pozitívan értékelték, hogy a Holaluki 1Ó alapelv megfogalmazódott a dokumentumban. . jövőre nézve helyesnek tartanák, ha hasonló tanácskozások máshol is /'más földrészeken/ létrejönnének, illetve a kommunista éo munkáspártok összefogása szélosebbkörü lehetne. /Világkonferoncii/ Elfogadták a stratégia és taktika kérdésében, hogy nem egyívűi utók vezetnek a szocializmushoz. Az egység kérdésénél Kina agresszív politikája, a maoista csoportoknak az európai kommunista és munkáspártokra gyakorolt hatása volt 3 téma. "Az ázsiai térségben Kina nélkül nincs értelme összefogásról beszélni". Romániáról alkotott véleményükben megállapították "nagyobb felelősséggel kellene résztvennie a szocialista országok közös, egymást segitő munkájában." A Pdrtlrdnyitás és pártélet témáinak fontos párttagnevelő és finnére t-rendszerező szerepét" hangsúlyozzuk. Legnagyobb aktivitást ezeken a szemináriumokon tapasztaltunk. A párttagság elméleti f álkészítésén túl, segitett az elvi tisztánlátásban, a napi párt rmka végzésben is. Ezt jelzik a felvetett kérdések, gondolatkörök:- Minden tanfolyamon élénk vita folyt a saját pártalopszérvoZ^t, pártcsoport életéről;- a beszámoló taggyűlések színvonaláról. /Pl.: Helyes-e, ha omy beszédgátlásos titkár tartja a beszámolót? /- o Hungarocnmion gépkocsivezetői jelezték: fellendítené a pártcsoportok életét, segítené a termelést, ha még többet fogj fokoznánk a munkahelyi feladatokkal, javaslataikat megtehetnék a gazdasági vezetés felé;- a tanácsi dolgozók munkájuknak a lakóterület politikai hangulatára gyakorolt hatását hangsúlyozták;- a párthatározatok gondos előkészítése, a végrehajtás jé megszervezése mindenütt aktivitást váltott ki. Megfogalmazták, h >, y a vezetőség felelőssége mellett minden párttagtól is fokozottulb figyelmet, következetesebb munkát követel;- a személyes példamutatás jelentőségét több helyi példán keresztül világították meg. Jelentősége nemcsak a feladatok végrehajtásában fontos, hanem a párt vezető szerepének, tekintélyénők erősítése szempontjából is. "Minden párttag a saját példájával, munkájával politizál"; . / . i ' ^ 'f-*UL----- - - ----------------------------^ - —
