Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.22.a/4)

1974-03-28

t I I 1 )» 1- k -b i róhú(', < 1 o J., ;a , hogy ezeket az ügyeket olyan irányban terelje, no, a dóni . kedvező legyen. Az a helyes, haa bíróság ez eset­­!>o u i j"<'Iliásznál ja nevelő tevékenységét. Ez a leghelyesebb mun­kamódszer, ainxt alkalmazni kell, a I á cl. Jogi perekben is rendszerint helytelen az a fogalmazás, hogy van pervesztes, és pernyertes, pl. hangoztatják, hogy el­­vi' t’i ók a gyereket az apától. A bíróság gyakorlatában itt is ér­­vém-e.sül jön elsősorban a nevelő tevékenység, hozza meg ítéletét úgy, hogy lényegében mindkét szülőnél megmaradjon a gyerek. /gondolok itt a láthatóságra./ Adva vannak a. közös tulajdonú ingatlanok, amikor aztán a két fél között megszakad a jó viszony és kezdenek pereskedni. A törvény azt mondja ilyenkor, hogy a közös vagyont meg kell osztani, - ha nem megosztható, akkor meg kell váltani, és a harmadik lehe­tőség az, amikor egyik fél sem kapja. Úgy kell ezeket a kérdé­seket is .lerendezni, hogy további súrlódások ne legyenek. Az ügyvédekkel kapcsolatban: sajnos el kell mondani, hogy az ügy­védek száma budapesti viszonylatban is kevés. Ez azt eredményezi, hogy a jelenlegi ügyvédi "gárda" válogat az ügyekben, s ha re­mény telennek lát egy-egy ügyet, azt eleve nemvállalja. A másik válogatási lehetőséget az adja, hogy a kispénzű emberek nem tud­nak ügyvédet fogadni, éppen ezért panaszkodnak, hogy ügyüket az illető ügyvéd nem vállalja. Sajnos meg kell mondani, hogy az ügyvédi díjtarifa betartása sem megy még. Tehát az ügyvedek az ügyeket és a személyeket is válogatják még, arain természetesen változtatni kell. Fölvetném az anyag azon hiányosságát, hogy keveset beszél a bün­tető ítélkezésekről, inkább csak statisztikai adatokat mutat be. Ehhez hozzátenném, hogy nincs mit szégyenkeznünk a fővárosban, bár ez a statisztika jobb a fóvárosban,mint itt a kerületben. Az ügyészi fellebbezésekről annyit, hogy a fellebbezések általá­ban eredményre vezettek, mert a fellebbezések 75~Őo ’/o—ábán a II.fokú bíróság súlyosbított. Tehát úgy látszik, hogy a felleb­bezéseknek van alapja, - ezért az érdekelteknek a pontosításon jobban, illetve tovább kell dolgozni. Arra kérem Tóih elvtársat, hogy az ilyen ügyekre a jövőben jobban ügyeljen, mert van még finomítani való a büntető ügyekben. Elsősorban a bűncselekmények elkövetése után gyorsan kell büntetni, hogy az allampo4-gárok tudják és lássák, hogy nem lehet büntetés nélkül bűntettet el­követni, pl, 6—napon belül bíróság elé lehet állítani a garáz­da személyeket, ezzel a lehetőséggel feltétlen élni kell itt is, mert ennek is nagyon nagy nevelő hatása van. Tény, hogy az ügyek érkezési száma ernelkedetta bíróságon. I'igye­­leinbe kell vermi, hogy ma már ó biró dolgozik a kerületi bíró­ságon, és ha a bíróságon jó a bírák közötti összhang és együtt­működés, akkor1 feltudják az ügyeket dolgozni. Mi erre is fölhív­tuk Tóth elvtárs figyelmét, valamint a még jobb munkahelyi lég­kör kialakítására, mert a bírák - úgy egyenként - a követelmé­nyeknek megfelelnek. Fölmerül t itt a bíróság; tekintélye. Ennek két oldala van: a te­kintélyt elsősorban a bíróságnak kell megteremteni,azzal, hogy a garázdákkal szemben gyorsan eljárnak, és ha már kiszabták a büntetést, azt alkalmazzák, ne vonják vissza, él jenek a törvény ad La lehetőségekkel. Igaz, hogy kicsi a bíróság helysege, de nem ezen múlik a bíróság tekintélye, hanem azon, hogy milyen a lég­kör és milyen a lakossággal való kapcsolata. Legyen alakossággal a kapcsolat nagyon udvarias,közvetlen, de keményen tartsa be a rendeleteke t. * / * /

Next

/
Thumbnails
Contents