Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1968-05-02
A segédüzemi tevékenységeknél elsősorban figyelembe kell venni a Bp-i tsz-ek helyzetét, sajátosságait, melyek leginkább kertészett e1 fo g1aIkoznak. A jövedelmet illetően a probléma megoldásának egyik útja, hogy tudják-e tartani az 1967 évi szintet, - amit-még előre nem tudunk. Azt viszont ki lehet mutatni, .hogy a két tsz. segédüzemi tevékenységéből befolyó bevétel a bp-jj átlag felett van. Tény, hogy ha'ezen tsz-ek saját termelvényüket dolgozzák fel a segédüzemekben /pl. savanyítás/ akkor az mezőgazdasági tevékenységnek számit. Ajánlom, hogy araikor a Párt VB állást foglal, ezt az elvi alapot vegyék figyelembe és igy meghatározni a tsz-ek segéd- és melléküzem! tevékenységével kapcsolatos álláspontot. Igaz, hogy vannak még vadhajtások, araik ellen közösen kell fellépni, -'pl. építési engedélyeket későn kapják meg, vagy egyáltalán nem kapják meg, - viszont a tsz. vezetők részéről is vannak téves felfogások, pl. a Tsz-i Törvény nőm fogalmaz úgy, hogy a kisegítő tevékenységre korlátlanul van lehetőség, vagy: igaz, hogy az ér/-s tóktörvény hat, de ehhez mindig tegyük hozzá; hogy nálunk elsősorban a szocialista kereskedelem a domináló. A munkaerő átengedéssel kapcsolatban: a szocialista elvekkel ellentétes dolgokat nem szabad megengedni. Tóth Róbert: Toldi elvtárs véleményével egyetértek, hogy a két anyagot el lehet fogadni. El lehet mondani, hogy jól, helyesen dolgoztak azok az elvtársak, akik a segéd-anyagot készítették. Megállapíthatjuk, hogy jelentős eredmények vannak mindkét tsz-ben, bár vannak még torzulások. A segéd- és melléküzemi tevékenységgel kapcsolatban: a végrehajtási utasításból nehéz kiszedni, hogy rnit tilt. Viszont olyant sem - .találtam ebben, hogy olyan alkalmazottakat is foglalkoztassanak a tsz-ek, melyek tevékenysége semilyen formában nem fór össze a • tsz-ek szoros munkájával. Azon tagok részére, akiknek a termelőszövetkezet nett tud munkát adni egész éven át mezőgazdasági terrae^ lésben, azok számára biztosítani kell, hogy egész évben tudjanak dolgozni akár segéd- vagy melléküzemekben. Azzal nem tudok egyetérteni, hogy az ipartól elszívják az embereket olyan tevékenységre, ami^nem szorosan a mezőgazdasági termeléssel függ össze. Ezt azokra értem elsősorban, akik egész évben csak azért vannak ott, hogy növeljék a tsz. bevételét! Kereskedelmi tevékenység: helyes, ho,y a tsz. eladja a saját áruját. De nem tudom beleértelmezni ebbe azt, hogy a termelőszövetkezetnek. a nagykereskedelem volna feladata, s ez nem együttműködési alapon, hanem %-os alapon megy! Az elosztási rendszer: véleményem szerint elvész a kollektíva, elvesz minden, s marad csak a pénz az előtérbe, mert a % erre hajtja őket. Az önálló elszámolási egységek arra mennek, hogy minél nagyobb jövedelmet. biztosítsanak maguknak, - mindent csak a pénz irányit! Az önálló elszámolás - mint rendszer - jó, de kevés, mert kell valami, ami a közös érdekek felé is tereli az érdekeket! • A tsz. demokrácia: itt is a gyakorlatban van a probléma. Olyankörű Íme nyék között folyik a munka, a termelés,•hogy maga a tsz. darabokra van szaggatva. Gondolkodni kellene'azon, hogy et a gondot hogyan lehet minden ember gondjává tenni. Az emberek véleményének az érvényésité'se is nagy probléma. Hogy ezen a téren mit lehet tenni: gondolkodni kellene a pártszervezeteknek és a vezetők, nek egyaránt. Vannak politikai hagyományok is, amiket nekünk közösen ápolni kell. Itt említem meg, hogy a'május 1-i ünnepségen hegyik tsz. tagsága sem képviseltette magát. •/ • f ■ /»■ ■ .1 111 * - 3 -_______*____________________________—______________________________________ ________________________- z - ____________________________________.
