Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1967-05-04
|»r'% -'-mm * { i *- 6 -ve a ut ok szór.■..pót, felel ősségét a- káderek növelés óben, a vázatok kivá 1 as s tásában os az ülőt mindent őrülő boa* C-r- zda s ú gi ölet íuik időszerű körei ősei között ki 0.11-0 lton a XXX « ^ 5. óv OS terv ‘os a gazdasági mechanizmus reformja szó rop élt. A határozat földolgozása jobbal, ráirányította a figyelmet a gazdasági os politikai feladatok o-.yságáro. Több helyen hangot kapott, hogy a ■ reform a gondolkodás reformját is jclenti, a tudatforma— 1 ás hosszú és kitartó' politikai munkát igényel, nemcsak a dolgozók,. hanem a vezetők esetében is. Ugyanis táp asztolatunk, hogy egyesek, köztük gazdasági ■vezetők is, egyoldalúan értelmezik az uj mechanizmus koncepcióit, figyelmen kívül hagyva annak népgazdasági összefüggéseit, széni éle tűkben a vállalati érdele gyakran a:népgazdasági erdők elé kerül. Termelőszövetkezetekben a ^segédüzemi tevékenységet egyesek mindenfajta politikai, gazdasági, sót szociális feltételtől függetlenül is akarják^működtetni, illetve--a segédüzemi tevékenységet kiragadva, kizárólag; az anyagi jövedelmezőség szempontjából értékelik. Szamos'helyen - a kot termelőszövetkezetben'- tapasztalható az a nozet, hogy mezőgazdasági termo lésből megélni, s az üzemet folytatni ^a mai árpolitika’mellett nem lehetséges. Ugyan akkor a termelőszövetkezeti Kongresszus tisztázta, hdgy a szövetkezetek ogy kisebb részében - ahol mostoha átmeneti körülmények v-annak - nem tőszi lehet,oyé, heg v.. terme lesüket saját erőből bovitsék. E vitatott agrár politikai kérdéssel' a jövőben is behatóan kell foglalkozni a szövetkezetekben. ' . , , , Jel ont ke ztak olyan rncgny il°f kopások, hov.y a szocialista gazdasági fejlődést /párhuzamos*-, az életszínvonal fejlődését is/^ gyorsabbnak, simábbnak képzelték. Ugyanakkor tisztázatlan előttük, hogy égyos vezetők miért jutnak aránytalanul magasabb jövedelemhez,/az anyagi -érdekeltség kérdésé számos vonatkozásban/ fe lmerült valamint ■ az ■ a kérdés is, hogyan fog a lek ülni s aj a t jövedelmük, minek a 'függvénye' lesz? Vezetők kozott tisztázatlan, ^ illetve vitatott, hogy a jövőben milyen mértékben érvényesül a vállalat önállósága? A csökkent fizikai képességű dolgozók aggodalommal tekintenek az uj mechanizmus elé, megfelelnek-e az^uj követe lmonycknek, illetve átszervezések címen nem kerülnek—e ind0 — kolattanul hátrányos helyzetbe? A felkerült, kiragadott nézetek, kérdések is azt mutatjuk, hogy a dolgozókat a korábbinál is aktívabban foglalkoztatja gazdasá- " gi.. életünk fejlődése. Szinte valamennyi felvetésnek van olyan pozitív oldala-is, hogy a dolgozó érzi, a gazdasági kérdésekhez neki is személyes köze van. A dolgozók többsége megértette, hogy az új irányítási rendszer nem tőlük függetlenül, hanem ‘álhal uk , mindennapos közreműködés ükkel valósulhat raeg. A továbiafehan azt kell bizonyítanunk, hogy a megvalósulás érettük is történik / mégha csökkent munkaképességű, beosztott, vagy a termelésben „nem közvetlenül résztvevő /pedagógusok, közalkalmazottak stbr./ dolgozókról is van szó. 9 ’---- - - - - ------ — — ---- ----—/ - - - — - ------
