Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1964-09-17
* ■ - - ] I 1 í- 4 -Emiatt - bár a fellebbezések száma, nőm jelentős, mégis - a fegyelmi büntetésben részesült párttagjaink körében a nehezen való be lenyugvás "nem eg;. szón úgy van" g: nd olata dóránál, pl. a Vagyimüveknél lo fegyelmi közül 5 elvtvrs nem értett egyet a büntetéssel. Alapszervezotoink véleménye szerint ezek kirivó esetek, a zöme igazságosnak tartja büntetését. Mégis a fegyelmi ügyek felülvizs■ álaténál az érdekelt elv társak meghallgatásakor még azoknál is iácsendül a büntetés mértékével való mlégedetlenscg, és érezni lehet azt, hogy nem értette meg a cselekmények súlyát, akik máskülönben elismerték a büntetés jogosságát. A Fogj el mi Bizottság véleménye szerint ennek több oka v n: Egyrészt a^fegyelmi tárgyalás során a vezetőségi és taggyűléseken nem eléggé politizálnak, a cselekmények káros következményéinek elemzésével és az ezzel arányban állé büntetés mértékével, másrészt ennek következményeképp a büntetés mértékének indoklásé- ^ bél is hiányzik a meggyőző erő, a megállapított enyhítő, vagy súlyosbító körülmények magyarázása. Ez a hiba máskülönben a kor. Fegyelmi ^Bizottság munkájában is esetenként fellelhető. Végeredményben megállapítható az, hogy az alapszervezoteknek nagyobb figyelmet kell forditaniok a fegyelmi tárgyalások előKVzitésére, indoklásaikban több alkalmat kell adni a tagság széleskörű meggyőző vélemény-nyilvánítására. Ez viszont megkívánja a kér. Fegyelmi Bizottságtól, hogy hatékonyabban segítse az alapszervezetek előkészítő tevékenységét. A fegyelmi ügyek között számos esetben szerepelt a korrupció, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmény, ez annál is figyelemreméltóbb, mert igen nagy a társadalmi veszélyessége, és egvegy eset hosszú időn át taszitólag hat a pártonkivüliek fölé nem ■ erősiti a tömegkapcsolatokat., Ennek a gyakorisága főképp azzal magyarázható, hogy pártszervezeteink egy része azon tulmenőoxi, hogy bünteti a hibák elkövetőit, nem von le különöseb1- következtetést a hibákból ős azokat elszigetelt jelenségként közöli. A tapasztalat viszont az. hogy ezek az os0tok általában csak ott fordulnak elő leginkább, ahol lebecsülik a gondolkodásmódban lévő régi erkölcsi maradványokat, és az ellenük való harcot a fegyelmi üggyel lezártnak tekintik,, nem vizsgáljáu meg a légkört, mely előidézi és segíti a hibák, a oárttdl idegen módszerek kialakulását. Egyes esetek vizsgálatánál a súlyosabb cselekményeket- elkövetők • a kialakult légkörre hivatkozva igyekeztek kisebbíteni hibáikat. Tettükért nem éreztek felelősséget. Ebben van némi igazság. Számos területen a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban még fölfedezhető a "poche volt", -" mi az az öt deka", - "ezt kibirja az állam", - "más is csinálja" - szemléletmód minden káros következményével együtt. Nem jellemző, inkább érdekes példaként lehetne megemliteni,hor;y ♦ / • A i í* ______________________________________________________________________.__- / - ________________________.___ __
