Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1964-08-27
t ■ 1 fi ~ 15 ~ : -ac az a felvetés, hogy egyes hivatalokban kislétszámu alapszervek esetaban gyönge a politikai nevelő munka is. iő oka ok, fogy nagy alkalmazótti tömgekben működnek-az alapszervese tok, est azáhcan mentségként elfogadni nem lehet. Felada..- :;..;,cJa ;,i2opassrvök -erősítése. Veszély még az elvteléné©é, a , k;ta oia.ozűrvezstnél, ahol nem sernek felelősséget vállalni a tagjelöltért, de ilyen jelenséget tapasztaltunk gedaé gumóknál is. > Úgy -látom, hogy-' legfontosabb feladatunk a meglevő párttagság nevelése mely munkának ki kell hatni a pártönkiivüiiekre és a tagjelöltekre'' is.. lő feladat még a bizalom a pártonkivüliek irányába, melyet meg kell követelni alapszervi szinten is. Lehet, hogy a* határozati javaslat szűk, de a mi elgondolásunk az volt, hogy a március 12-i .határozat jő, és azt továbbra is érvényben kell tartani. kisa Ferencnél 'Véleményem szerint helyes volt ezt a munkát napirendre tűzni, mert március hónapban azt állapítottuk meg, hogy az alapszer- ■ vezetéknél és a pártbizottságon ez a munka nincs helyén, hogyan is megy ez a munka, és mi a legfontosabb feladat.’ most °nem a pártonkivüliek, hanem a párttagok neveléséről kell beszólni, mely kihatással van, és kihatással lesz a pártonkivüliek nevelésére. Hibás gyakorlat lenne az is, ha csak a tj-ek nevelésével foglalkoznánk* önmagában ez a tényező nem hathat, . . ha nem foglalkozunk a pártonkivüliekkel is. Ezért is helyes , volt ezt a jelentést ide hozni. A példák azt igazolják, hogy van még javítani való a pártbizottság munkájában, és az alapszervezetek munkájában is. Elsősorban helyére kell tenni a ■ pártonkivüliek között végzett munkánkat, és a velük való^fog— lalkozást. Ez az.egész kommunisták ügye, gondja és problémája, tehát nemcsak a pártvezetőségek feladata, mely a spontanitásra van bízva, uegálla;, áthat juk azt, míg ez a munka a spon tani tásra van bízva, addig fokozatos és jé fejlődés nem várható. Fontos feladat tehát, hogy az egész párttagság ügyévé tegyük t a tagjelöltekkel való foglalkozást. Ott kell változtatni, hogy nagyobb helyet kell biztosítani a pártcsoportok tevékenységének' a pártonkivüliek nevelésében: a legjobb emberekkel foglalkozzanak olyan 'szempontból, hogy azok tagjelölt felvételüket kérjék. Ennek feltétele, hogy a módszeren is változtatni kell, .hogy a pártonkivüliekkel való nevelésben>e csak az érvényesüljön, hegy " te" foglalkozzál vele, hanem az egész pár , ■ .0 mg, ő ama: j ;.'őeő ; ; égének. Nagyon fontos kérdés volt az is, amikor a párttagság összetételét értékeltük, hiba volt azonban az, hogy ez nem jutott oda, hogv a pártcsoportokkal is megbeszéltük volna, kikkel kell neki iT foglalkozni, igy az a-lehetőség kiesik a kézből, hogy a pártcsoportok dutatos tevékenységét fokozzuk. "ontos kérdés még azt is tisztázni, hogy mi a pártmegbizatás, <Szt hogyan mérjük, ki lehet tagjelölt.. Helyes _ az ’a gyakorlat pl. hogy Valaki propagandaanyag felelős vagy információs felelés legyen, de a'célkitűzést úgy kell alakítani, hogy az adott pártszervezet előtt álló feladatok végrehajtásában mi az illető legfontosabb feladata. Azzal egyet lehet érteni, hogy ezt egyénileg kell elbírálni, és az adott gazdasági munkáját is el kell Ismerni. l(o . L I
