Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.22.a/4)

1964-04-02

r~ n- 13 -■.;tq későig dolgoznak az emberek, de a teli időszakban, ami­kor még kevesebb munkájuk van, akkor be lehqtett volna hozni a aenin.'r iurai lemaradást. kém tudok egyetérteni azzal, hogy a termelőszövetkezetben po­­li tik ni In,.; fej lett len elvtársak vannak. Tapasztalatom szerint tudnak az-oÍvtársak vitatkozni ilyen komoly politikai kérdő- " sokról. Az már más kérdés, hogy egyes emberek az adott kérdé­seket fe.lpi jzkálják, mint pl. András, aki azt .mondja, hogy emberség probléma van a tsz-bon. Ez az András egy volt csen­­r, ős ez a hangadó a kertészetben. Nézzük me£ jogos, vagy j o g t a 1: m a felvetése ? Az elmúlt időszakban sokat foglalkoztunk a tsz. pártszerve­­^ zet munkájával, bár néha háttérbe szorult, és ezért fel kell vetni a magunk felelősségét is. Azt hittem és vártam is, hogy est Kőbőr elv társ élesebben fogja felvetni. Itt említeném me'g, hogp az anyag előkészítősében sem volt ogységos állásfoglalás, félreértelmezték az anyag elmét, és azt mondták, hogy csak a gazdasági kérdéseket felvetni, politikai kérdést nem'. Ezért Kóbor elvtárs bírált is bennünkat. Ha az elvtársak megszívlelik azt, ami az anyagban fel von vet­ve, hogy a politikái munkát erősíteni kell jobb eredményeket tudnak elérni, élen a kommunistákkal. Dánosé Imre: Nem tudok egyetérteni Gáspár elvtárssal, mert én többször el­­beszeltettem azokkal az elvtársakkal, akiknek szemináriumra kellett járni,de mindig azt kaptam meg, hogy nem tudnak jön­ni - etetni kell stb. Azt én vetettem fel: helytelen, hogy Kóbor elvtárs nem ellenőrzi a szemináriumot, - itt az volt a kifogás, hogy azért nem jöhet mert iskolán van, pedig itt lenne a helye köztünk. Én magam két esetben maradtam el a szemináriumról, fölvetettem a tagok felé azt: beszéljük meg mikor tartsunk szemináriumot, - azt választ kaptam, majd ha a pártszervezet erről értesít. Nem tudom, hogy ebben történt­­e megbeszélés? Az anyagból ténylegesen azt veszem, ki hogy a parképítésre egyáltalán nem lehet támaszkodni, nekünk a termelésből kell megélni. A szocialista műnkaversennyel kapcsolatban: a dolgozók szíve­sen dolgoznak még vasárnap is a termelőszövetkezetben, de na­gyon helytelennek tartom a premizálás okát. Mikor ennek elosz­tása van, akkor a dolgozóknak ehhez semmi közük, a prémiumot a brigádvezetok veszik fel, illetve a dolgozóknak nagyon ke­veset juttatnak ebből. Nem tudom, hogy miért ilyen nagy a különbség. Kérdem én, hogy az embereknek van-e kedvük igy dolgozni, vagy munkaversenyt szervezni. Helytelen, hogy a gépkocsi költségeket úgy terheljük le mint a gépállomás gépeit. Önköltségi áron kellene hogy dolgozza­nak a tsz-nek, és miért kérjünk kevesebbet akkor ha a köz­pontnak dolgozik a gépkocsi, - itt is a mi pénzünkről van szol Nem lehet, hogy egyik üzemágnak olcsóbban dolgozzon a gépkocsi, mint a másiknak! Ozorván elvtársnak nagyon helyes e kérdésnél a meghatározása, hogy egyforma áron terheljünk minden üzemágat. fk

Next

/
Thumbnails
Contents