Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1963-01-31
. a&nm i I f I J . I ^ i*-10-Lelietett volna azonban az állóalapok kihasználása terén nagyobbat előbbre lépni.. Javasoljuk, hogy 1963-ban jobban nézzék meg ezt a lehetőséget. A határozatnak olyan pontja is van, hogy a vezetés színvonalát javitani kell. A határozat ezt i3 követelményként állítja elénk. Azért itt a vállalat részéről még van tenni való. A perspektíva meghatározása nem a minisztériumtól, hanem a vállalattól függ. Pld. adnak gőzt a Kossuth tsz. üvegházának, de ugyanakkor nincs megszervezve, hogy azt vissza is vezessék, - itt is lehetett volna valami •— nergiát megtakarítani. Lehetett volna a helyi lehetőségeket jobban elemezni, jobban meghatározni, hogy hogyan tovább az előrehaladás utján. Sidó elvtárs nagyon pártszerüen elmondta, hogy meg golt a terv, de az nem volt eldöntve, hogy kiknek a kötelessége az ellenőrzés segitése, - ez a probléma nem volt^tisztázott. Külön kezelte a vezetés a vállalat tervét és az intézkedési tervet. Ez az intézkedési terv a vállalat terteljesitését kell hogy szolgálja. Ez is egy nézet, amivel a vezetésnek kell elsősorban megküzdeni. A pártvezetés felé el kell mondani, hogy nem volt elég következetes a ha-^ ^ tározat végrehajtásában. Úgy érzem, hogy nem vált meg vereve az anyag, az energia és az import anyaggal való takarekossag a vállalat dolgozóinál. Nem a biztonsági tartalékolásra akarok utalni. A másik probléma, hogy a mozgalmi^szervákat az üzemben nem eléggé dobtak csatába a munka során. A KXEZ szervezetnek lehetett volna még feladatokat meghatározni, és a feladatok végaehajtásáról beszámoltatni, - 3 ugyanigy a szakszervezotet is. , . A jelentésnek egy kicsit olyan gazdasági ize van! Azt a politikai harcot, amit keg kellett vivnii a határozat végrehajtásáért, azt az a jelentés nem tükrözi. _ , ^ , , A VB a jelentést fogadja el, de a politikai nézetekkel,^harccal ki kell egészíteni, mert nem tükrözi azt a politikai munkát, amit az elvtársak a vállalat részéről belefektettek. Ez nem a dolgozók ügye, hanem a vezetés, a műszaki garnitúra Farnadiné elvtársnő kérdése jogos volt, - hogy az ujitómozgalom milyen eredményesen dolgozott, konkrétan mit tett le az^ asztalra, milyen megtakaritásnál lehetett támaszkodni ra, mi— összö^ök kerültek ezáltal megtcikBritásra* Az u^itások* az emberek javaslatai, mit jelentenek az emberek szamara. A vezetésnek illik tudni konkrétan ezt, - e nélkül az a látszat, hogy a vállalatnál nem megfelelő helyet kap ennek a munkának az értékelés©, figyőlamb© vévale. . A tudatformálás kérdése elég nehézdolog, - de az anyagi ösztönzésnek hatása van a tudatformálásra é3 a munkára is. Lehetne még több nézetet is találni, mellyel az elvtaraaknak a vállalaton belül meg kell küzdeni. Minden uj határozatnak és törekvésnek, hogy meg tudjuk azt a gyakorlatban valósítani, meg kell küzdeni egy régivel, egy megszokottal. Ez bizony szinten minden hol, minden alkalommal, okoz problémákat, ne lezinaikor munkaigényesebb gyártmány vezetünk be, akkor ott a műszaki vezetés nagyon sok mindnnt tehet a technológia kidolgozásában, - ezért ne magyarázzuk azzal, hogy a tényezők rom-U
