Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1963-06-06
í I I J . . 1 “ 25 -itt az, hogy kevesebb lett az emberek jövedelme, mint amit ők vártak, - s ezt az emberek a gazdasági vezetők munkájával magyarázzák. Az emberek ma nem azt mondják, hogy lépjünk ki a termelőszövetkezetből, hanem azt kérdik minden esetben: mi lesz a pénzzel? Ennek megoldását minden esetben a vezetőktől várják, különösen akkor ha észrevesznek különböző mulasztásokat is. Igaz, hogy a Kossuth termelőszövetkezet kifizette a földjáradékot, de ezt nem magyarázták meg a tagoknak, mely még tovább szitotta a helyzetet. Tehát ezek azok az alapvető okok, melyeken nekünk sürgősen változtatni kell, hiszen nagyobb anyagi lehetőségek egyenlőre nem állnak rendelkezésünkre, igy pl. a baromfi-kombinát felépítése is gond egyenlőre, hogy miből fizzessék a tsz-ek. Alapvető feladat erősíteni a termelőszövetkezetek gazdaságos szocialista vonásait, és ezzel együtt erősiteni a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkáját a tudat-formálásban, nagyobb gondot fdrditani a pártoktatásra, a marxista-leninista képzésre. A pártnapok és csoportos beszélgetések megtartásán keresztül előbbre lépni abban, hogy érvényt tudjunk szervezni a kongresszus határozatának, hogy a közös munka alapján Ítéljék meg az embereket, a tsz-tagok azt lássák, hogy a megdolgozott munkaegységért kapnak többet. Fehér, és Toldi elvtáraakkal egyetértek, hogy a femerült téves nézetekkel szemben továbbra is fel kell venni a harcot, vitatkozni kell, de fel kell kutatni azt, hogy mik az azok, amelyek ezeket a enózeteket táplálják^ s ezekkel szemben határozottabb intézkedést kell tenni. A munkaverseny szervezése, továbbvitele - mint arről a jelentés is beszél - kicsit sántít, nnek oka szerintem az, hogy nem vettük figyelembe a mezőgazdaság sajátos tapasztalatait, vagyis olyan színezete van, hogy az ipari tapasztalatokat akartuk, vagy akarjuk átültetni a mezőgazdasági munkaversenyre. Munkaversenyt viszont lehet szervezni sajátos tapasztalatok alapján, pl. önköltség csökkentésre, a talajerővel való gazdálkodásra, az arányos termelésre és felhasználásra stb. Ebben a munkában nekünk is konkrétabban kell segíteni a termelőszövetkezeteket. Meg kell kezdeni a munkaverseny szervezeti formájának kiépítését, meg kell határozni^ hogy mi a célja a munkaveraenynek, s ezt mivel jutalmazzák. Igaz, hogy van "valami" munkaverseny jelenleg is a termelőszövetkezetekben, de ennek nincs formája, nincs célkitűzése. A Végrehajtó Bizottság megállapítja, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájában az volt a gyakorlat, hogy általában politizáltak, és a nagy gazdasági kérdésekben kevésbé folytak bele, a konkrét gazdasági kérdésekben nem igen tudtak segítséget adni, vagyis a munka végzése során aránytalanságok voltak, a pártszervezetek felvilágositó munkáa nem érvényesült- A minőségi mutatókat nem elemezték, és nem elemzik a pártszervezetek, - mely téren a jövőben szintén előbbre kell menni. A munkához vegyék igénybe a szakemberek segítségét is, elemezzék a pénzügyi munka gazdasági oldalát. A pártépitő munka területén eddig két dolog jelentkezett: a meglévő bizalmatlanság, és kényelmesség. Elmondják az elvtársak, hogy vesznek fel ugyan tagjelölteket, tagokat - de aztán
