Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.22.a/4)

1963-06-06

r í - * — 1- 10 -Amikor fölveszünk egy-egy tagjelöltet - nagy ritkán - akkor valahogyan olyan álláspont alakul ki, hogy az már tag!, el­jár taggyűlésekre és ezzel minden el van intézve, - később, amikor a Pártbizottság felhívja a figyelmünket, hogy jó lenne már azt a bizonyos tagjelöltet tagnak felvenni, akkor felvesz­­szűk tagnak. Igen formális ez a gyakorlat, nem felel meg a kö­vete lményeknek.-Ah a sajnálatos helyzet, hogy általában a tagok állandóan a sa­ját vélt, vagy valóságos problémájukat vetik fel és olyan ja­vaslatokat tesznek, amire az esetek igen tekintélyes hányadában nem érthetünk egyet a párt- és gazdaságvezetés részéről. Gondolom emiatt születhetett az a. kitétel, hogy a vezetők nem i­­gen veszik figyelembe a tsz. tagok véleményét. Ez az oka annak, hogy amikor Varga elvtárs a Kossuth fsz-be került párttitkárnak, akkor azt mondták a tsz. tagjai, hogy nagyon örülünk, reméljük, hogy támogatni fog bennünket Varga elvtárs problémáink megoldá­sában, Ma már sokan azt mondják, hogy Varga is megígérte, hogy minket támogat, - de most már nem bennünket, hanem ő is Libort támogatja. Előfordul sokesetben, hogy a párt- és gazdasági ve­zetés véleménye megegyezik, - de azzal a tagok nem értenek e­­gyet* Pl. a háztáji föld legyen több, fzzel viszont mi a párt­ós gazdaságvezetés részéről nem tudunk egyetérteni, tehát itt is találkozott az elnök és a pórttitkúr véleménye, - a tagsággal ellentétben. Vagy pld. nem érthetünk egyet azzal, hogy vissza­térjünk a garantált bérezési rendszerről a munkaegység rendszer­re. Ennek ellenére visszatértünk, a tagság kívánságára. Mi időben a tagság ezen kérését közöltük a Fővárosi Tanáccsal, ők mondták, hogy nem értenek vele egyet, de nincs módjukban a közgyűlés ilyen irájiyu határozatát módosítani. így tértünk vissza a munkaegység rendszerre. Nem tudunk egyetérteni azzal sem, hogy legyen prémi­­^ um, de minden brigádnak,- vagy hogy a közgyűlésen harcolni kel­lett azért, hogy csak az az egy brigád aki teljesítette a tervét az kapja meg a prémiumot. A tagság úgy foglalt állást, hogy ha a többi nem kap, akkor azok sem kapjanak. Nagyon hehéz volt kikerül­ni azt a. helyzetet, hogy a többség e javaslatot le ne szavazza, azt a prémiumot, ami a brigádot jogosan megillette. Elsősorban az anyagiak azok, melyek különböző problémákat vetnek fel. Ha úgy érzik, hogy nincs elég pénz, akkor baj van! Nagyon sok tsz. tagnak a háztájiból valóban sokkal több jövedelme van, mint a közösből. 50-60 ezer forintot is keresnek a háztájiból. Az, hogy ez csak egyes tagoknak van, ez részben adottság kérdése, részben az, hogy vannak tagok, akik egyszerűbbnek tartják a kia­dott háztájit kukoricába! beültetni, ami köztudomású, hogy nem hoz nagy jövedelmet. Bizonyos fokig irigy ük azokat, akik a háztájiból nagy haszonra tesznek szert, pedig azok éjjel, nappal, vasárnap, ünnepnap dolgoznak azért, hogy abból jövedelmet csináljanak, többet is törődnek a, háztáji föld megművelésével, jobban és szakszerűbben művelik azt meg. Azzal nem tudok egyetérteni, hogy a Mersét osszuk fel háztájinak. Az egyik legjobb földet, a nyilast kiosztottuk a tagoknak háztáji­ként^ Ennek ellenére nincsenek a tsz. tagok megelégedve háztájink­kal, Osztottuk a háztájit már olyan módszerrel, hogy megnéztük, hogy ki, milyen dolgozó, mióta van a tsz-ben, mennyire lehet rá mindenben számítani, mennyire jár rendszeresen munkába, - s ki az, aki keveset, rendszertelenül jár dolgozni, nem régi tagja a szövetkezetnek. Ez nem volt jó a tagság szerint! Ennél a módszernél azt mondták, hogy kh lm J

Next

/
Thumbnails
Contents