Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1962-09-06
r i- 14 -sok tekintetben földrajzi műveltségűnk már elavult. Nem merném a magam részéről a felét sem felsorolni mindazon gyarmatoknak, melyekről manapság olyan sok szó esik. A tagság nagyrésze állítom azt sem tudja, hogy a szóban forgó gyarmat hol is fekszik földrajzilag, mi is a jellemzője. Ezáltal a külpolitikai beszámolók formálisak, színtelenek, az érdeklődést nem keltik fel. A szövetségi politikából adódik, hogy a tömegszervezetekkel való foglalkozás most központi kérdés és mindinkább központivá válik azok munkája, az azokkal való foglalkozás kérdése. Egyetértek azokkal a véleményekkel, hogy a KISZ-el való foglalkozás is mostoha gyermek az anyagban. A megállapítások nem ✓-n minden vonatkozásban egyformán érvényesülnél. Nincsenek meg a helyi sajátossághoz alkalmazkodó módszerek. Pld. a KISZ nem tud programot adni a 20 éven felüliek részére, a pedagógusok részére, a műszaki értelmiség részére, s egész sor kategória részére, melynek oka az ötletszegénység. A sablont nem tudja minden kategóriára alkalmazni, ügy gondolom, hogy a Hazafias Népfront vonatkozásában is lehet ilyen probléma. Sokkal több mozgalmasságot kellene bevinni a Hazafias Népfront életébe is.-Bár a tömegszervezetek igénylik a segítséget, módszereket, de azt elsősorban politikai segítség nyújtásában kellene érezniök. Bár felvetettem az anyag hiányosságaként, hogy az szűk körben mozog, s most én is úgy érzem, hogy hozzászólásomban és is szűk körben mozogtam, azonban igyekeztem hozzászólásommal segítséget nyújtani ahhoz, hogy az anyag átdolgozása eredményes legyen. Kőhalmi László: Ez az anyag sok vonatkozásban utal a 3 év eredményeire és egy jó néhány hiányosságot is feltár. Ha az anyag dialektikus elemzése eredményes lesz, akkor a Pártértekezlet elé megfelelő anyagot vihetünk. Kétségtelen, hogy a Pártbizottság és a Végrehajtóbizottság igen sok jó határozatot hozott, azonban azokban sem terjedt ki a figyelem mindenre. Ami a kezdeti munkát illeti, javaslom, hogy nagyobb mértékben vegyük alapul a. hasonlatosságot az 1957-58-as állapotokhoz viszonyítva, mert ahhoz viszonyítva, sokkal nagyobb a fejlődés. Véleményem szerint is nálunk a fő veszély a revizionizmus volt, ezt az anyag helyesen veti fel, helyesen állapítja meg. Véleményem szerint jobban ki kell majd domborítani az anyagban a munkastílusban tortáit változást is. Sokkal jobban ki kellene domborítani a pártoktatás vonatkozásában elért hatalmas eredményeket, igen pozitiv az a tény, hogy a pártonkivüliek száma a pártoktatásban sokszorosára nőtt pld. 1959-hez viszonyítva. Pld. 1958-59-ben egy-egy pártnap megszervezése sokkal nagyobb probléma volt, ugyan azok az emberek vettek részt minden pártrendezvényen, s ezt az eredményt sem tükrözi az anyag. A Pártbizottság a 3 év leforgása alatt igen sokat foglalkozott azzal, hogy a gazdasági vezetők káderanyagát végre a helyére tegyük, végérvényesen tisztázzuk azt. Ezen-a téren nagyon rosszul álltunk, s nagyon sokat tett a Pártbizottság annak érdekében, hogy a vezető káderek vonatkozásában változás álljon be, mely eredményes lett. ' ' 0 4* /
