Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1962-08-30
t $ } I 1 f 1- 38 -közös elárusító helyet létesítsenek. Akkor engem ezért valósággal "hülyének" néztek, s ezt a problémát megoldhatatlannak tartották. A jelenlegi helyzet engem_ igahoi mert ezt a problémát igen jól meg lehetett oldani úgy Rákoskeresztúron, mint Rákosligeten, anélkül, hogy összevesznének a bevételeken, bot ezen túlmenően sikerült Tsz-eket közelebb hozni egymáshoz és a régebben fennálló ellentéteket megszüntetni, de legalább is enyhíteni. Ennek politikai jelentősége is van. Jelenleg 3 tsz. összedolgozik és sokkal bővebb a v basztok, súlya van mind két üzletnek. Ligeten augusztus 18-án két sorban állták a tsz boltja előtt", pedig 5 kiszolgáló volt, míg a szomszédos maszeknál 2-3 fő lézengett. Véleményem szerint a tsz-ek ^ közös zöldség-gyümölcs el léit ó üzleteit még tovább kell fejleszteni. Lár most is versenybe léphetünk a Közérttel. Járnád! Józsefnél Jó volna, ha a Tanács VB. Kereskedelmi Osztálya a körzetekkel a meglévő kapcsolatát bővítené, mert igen sok tapasztalatot lehet gyűjteni a körzeti pártszervezetek taggyűlésein felvetődött problémákból. Mint egy^érzékeny higany mutatja a körzet ellátást egy-egy taggyűlés. A kerület dolgozóinak szocialista tudta nagyot nőtt. Lágyon sajnálják, hogy Rákoshegyen nincs a kerületi mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek egy elárusító helye, s az o pénzüket maszeknál kell hagyni, sokkal szivesebben ^hagynák : termelőszövetkezeteknél. Szeretnék ha a tsz-ek látnák el a laposság szükségleteit zöldéség és gyümölcs áruval. / Kifogásolják a dolgozók az állami kereskedelem tárolását, szemben a maszek árutárolásával. Igen fontos lenne az^állami kereskedelemben is az áruk Ízléses elhelyezése, tisztántartása, jó tárolása. , , Ügyeljen az osztály arra,hogy a kerület burgonya ellatasa ütemes legyen. Libor Béla: Mint ismeretes a mi kerületünk Budapest egyik legnagyobb mezőgazdasági jellegű kerülete, éppen ezért nagyon elgondolkoztató, hogy a kerületi termelőszövetkezetek csak 2 %-ban veszik ki részüket a lakosság zöldség-gyümölcs ellátásából közvetlenül a részüket. Nagy mértékben rontja az áru minőségét, hogy a belső kerületekből kerül csak kihozzánk az^áru, s mire ide ér, már fonnyadt, romlott, minőségileg erősen kifogásolható. Régi problémája már ez a kereskedelemnek és a tszeknek egyaránt. A Tsz-ek részéről a legnagyobb problémát az jelenti, ^hogy nincs üzlethelyiség, ahol árusítani tudnánk, a másik probléma pedig^ ott van, hogy a tsz-ok a tervezésnél nem veszik igénybe a kor űriét igényét," hanem beszóéllitjuk a belső kerületbe. Amit a kerületbe juttatunk, azt vagy túlteljesítésből tesszük, vagy a szerződéses kötelezettség terhére. — - 1 ......-i.,.......... ■ ‘ 1 1 4
