Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1961-08-24
í t $ ! 2 I S * .*- 2 * vásároljanak telket és saját maguk építsenek.Ilyen volt a Schell-telep is. Ekkor még a gödöllői járáshoz tartozott a falu. A lakosság összetétele nagymértékben gyári munkás, kevés tsz tag van - vasutas és irodai alkalmazott is kismértékben. Értelmiség nincs. 195o előtt, amig a tanácsok meg nem alakultak községpolitikai munka - az adóbehajtáson kivül más nem volt. Nem volt sem villany, viz, iskola, ovéda, orvos stb. A területen 4— és 6 között mogzott a szatócs-üzletek száma, mert vagy az egyik, vagy a másik ment tönkre. A terület széteső volt, volt olyan utca ahol egy ház sem volt. Az építkezés is 1 szoba-konyhából, vagy még ennél kisebbbői állott. 0- lyan épület, ahol nagyobb tömegeket lehetett összevonni, még korcsma sem volt. A közlekedés is csak vonaton volt lehet^ séges. Ez a körülmény az emberek munkáját nehezítette, mert egész napot vett igénybe ha valami ügyüket akarták elintézni. Később jött a Mari-busz, ami igen ritkán járt, túlzsúfolt volt, és ez mellett drága. Az utak rosszak voltak, a kocsik nem tudtak közlekedni. A járdák rendezetlenek voltak, bár még ma is akad rendezetlen járda, amit a jövőben salakozni kellene. Vita van még sok helyütt azon, hogy kinek meddig terjed a telke, mely kérdés rendezésével a tanácshoz furául a lakésság. A felszabadulás után a lakosság hozzáfogott a területrendezéshez. Az_igaz, hogy még ma is nehéz a tanácson keresztül valamit elintézni, de a felszabadulás előtt még nehezebb volt, mert mindenért Gödöllőre kellett utazni, még villany-oszlopért is. A tanácstagok kapcsolatot tartanak a tömegekkel. A tanácstagok közvetlen a helyszínen győződnek meg a lakosság problémájáról, igy a lakosság hivatalos személyeknek ismeri él a tanácstagokat, fogaddórájukon felkeresik őket, elmondják személyes problémáikat is. Ahol a tanácstag jól dolgozik, ott a politikai nevelés kérdésében is fejlődés mutatkozik. Viszont a tanácsok munkájánál arra kell ügyelni, hogy ne Ígérjenek többet, mint amit adni tudnak. Meg kell mondani, hogy amit az elmúlt lo év alatt fejlődött a 4-es körzet, azt mind a tanácstól kaptuk, pl. a Mari-buszt felváltotta a MÁVAUT, majd később a i’őv. Autóbusz üzem vette át az utasok közlekedtetését, mely nagy előnyt jelentett a terület részére. A villany-vezeték bevezetése a Vajda Hunyad utcában társadalmi utón történt. Jelenleg a terület fő problémája a viz-ellátás, van ugyan kút de ez nem biztositja a vízszükségletet, pl. 195o nyarán és az idén is a szárazság idején a terület teljesen viz nélkül volt. A viz-probléma megoldása érdekében gyorsan kellett intézkedni: igy a tanács 3 kutat ásatott - mely még mindig nem elégítette ki a szükségletet - ebből is egyet le kellett záratni szennyeződes miatt, a tanács - látva a súlyos helyzetet a lakosság kérésére úgy döntött, hogy a terület közepén vízvezetéket kell bevezetni. Ennek építése meg is indult, mely folyamatosan ment 1956-ig, azóta ez a terület nem kopott vízvezetéket, pedig kb. ;íoo méterre lenne még szükség. J __________________________________________________-_________________________________._.___
