Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1960-04-07
I ,, l í» 1 * -1 15 EVhé TAVLaTI T^VJaVaöEAT . Tisztelt Párt Végrehajtóbizottsági A kerületi Pórt VB. 19^3. október 22-i határozatában kimondta, ho. a kerületi Tanács a községpolitikai munka következetesebbé tételére készítse el a távlati fejlesztési tervét. A terv főbb célkitűzéseként elvileg meghatározta a tervben a területi sajátosság és a lakosság szükségletei kielégítésében jelentkező problémáknak megfelelő csoportositását és elsőrendű feladatként szabta meg a kommunális fejlesztés ütemének meggyorsítását, egyben a kulturális kérdések fontosságát is kihangsúlyozta* A terv alapját és kinduló pontját a felszabadulás 15 éve, de főleg a tanácsi-rend szer fennállásának lo éve alatt elért eredmények, valamint a fejlődés tapasztalatai képezik! Kerületünk a 15 év során nagy fejlődésen ment keresztül. A felszabadulás előtt 4 községből tevődött össze; rktur, rcsaba, Rákosi ige'-, Rákoshegy. Külön település volt Rákoskert, amely közigazgatásilag Rákoscsabához tartozott. A fővárostól közigazgatásilag teljesen ölsz igetolt. Kerületünket kommunális téren viz, villany úthálózat tekintetében teljes elmaradottság jellemezte. Ugyancsak elmaradótb volt a közlclekedós, az egészségügyi és kulturális ellátottság. Az 19444-es adatok szerint a kerület lakosságának száma 36.27ü f. volt. A mezőgazdasági művelésre álló földterület nagysága lo,l55 kh. volt, melynek 5o $-a nagybirtokos kezén volt. A volt községek lakosságának kb. fele ipari -munkás. A parasztságot az ossz.lakossághoz viszonyítva 2o $, értelmiség közalkalmazott 2o #, kisiparos, ^ mintegy 5 A felszabadulás után az 5 község életében döntő változást eredményezett, illetve hozott 195o. január 1-től Nagy-budapest létrehozása és községeinknek a fővároshoz való csatolása* A Tanácsok megalakulása óta kerületünk sokat fejlődött kommunális,szociális ős kulturális téren, mely eredmények a következők: A kerületi Tanács 195o. évben 4.o75«ooo Pt-al kezdett gazdálkodni, ez az összeg évről évre növekedő tendenciát mutat, 196o. évben n-.'r 25,224.ooo Pt-al gazdálkodunk. Ez az összeg az 195o. évinek mintegy hatszorosa. Költségvetési gazdálkodásunkat nagymérte lében elősegítette az 1955. évben életbelépett községfeji sztési alap. Ez bevételi forrásunkat évről-évrc növelte, melyből sok olyan fejlesztést tudtunk megoldani, moly lakosságunkat k üzvetl.uaül érintette, 1955. évben l,221.4oo Pt volt a községfejlesztési alap, 196o. évben már 7»2oo.ooo Pt-al gazdálkodunk, ebből leszámítva 3 millió Pt. áthúzódó összeget. Kerületünkben a mezőgazdaság torén a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés már 1948-49“övben megkezdődött. Az ellenforradalom előtt kerületünkben 3 tsz. és 2 termelőszövetkezeti csoport működött. I
