Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/4)

1960-03-24

r-á&tm * *»*.** **. I I ' ! fl Z & **- 6 -és Máraparosi elvtárs közötti viszoí^b nem lehet ^onkretan jónak mondani* Mind a Icát elvtársnak az alaptermészetéből fakad az, hofTv egymás munkájának bírálatát t urnád ásnak , rosszindulatnak vélik. Nem afelől meg a valóságnak az, hogy a közöttük levő rossz viszony az aratás idején keletkezett közöttük* Véleménye^szerint a rossz viszonyt elsősorban az idézte elő, hogy Bari elvtaré a II. félévtől nem dől ,ozot;t úgy, ahogy azt jogosan a munkák es a vele együtt dolgozó elvtársak elvárták volna tőle. Nem^dolgozott úgyt olyan ütemben, ahogy azt a termelés m enete megkívánta volna, ezért öt többször meg kellett bírálni* ügy az állattenyésztésben, mint a kertészetben az uj jövedelem elosztás szerint dolgoznak. Egész átfogóan nincs kidolgozva a jövedelem elosztás, melyben hibásnak érzi^magat^is> mivel sokkal fontosabbnak tartotta a munkák menetének állandó biztosítását* mint az uj jövedelem elosztás kidolgozását* Véleménye szemint ne . az a fontos, hogy március hó 31-ig kidolgoztuk az uj jövedelem el­­osztás topvot* hanem az* hogy a munk&k londúlotos iitGinbon lio-lcidja— nak, s minnél többet lépjünk előre. A bizottság vizsgálata szerint a Tsz-nel 10 drb. hízott_sértés problémája maradt nyitott kérdés a továbbiakban is* Albizottság­nak és a Tsz-nek is az a véleménye, hogy nem megfelelő bizonyla­tolás történt. Ugyanis kb. 138 drb. hízósertésből volt 40-50 kg-s aüdő is, ami a szállítás után ott maradt ás azokat visszavittek a süldő állományba éa ez a tetei nem lett kivezetve. Úgy nezett ki, hogy a .10 drb. süldő megkerült. Ez nem megoldás és nem meg­­nyugato,a továbbiakat illetően arra int bennünket, hogy a könyve­­..lesnek sokkal körültekintőbbnek, alaposabbnak kell lennis^Bbboi.. az esetből tanulva elrendelte, hogy minden hónap 10—ig a főköny­velő és az illetéke® brigádvezető köteles helyszíni, darabszaa szerinti számlálást végezni az állatállományban. # ‘Megnyugtatja a Végrehajtóbizottságot, hogy mindenfele vetőmagjuk biztositv van, a kukorica kivételevei. Erre az övre az összes nö­vényvédő szerek is raktáron vannak már. Az önköltségi számok teljesen hasszámok, alapvető hiba az, hogy egy évben kettős könyvelést és önköltség számítást végeznek, ami igen merész dolog. . . , _ A brigádvezetők felkészültsége sokkal nagyobb szaktudást igenyel. A Tsz-ben van olyan személy, akinek csak 3-4 elemije van es irtóz­nak a papírmunkától. Az önköltség, mint ilyen, nem lett megfelelő képpen lebontva, ezért sok tekintetben országos átlagokat vettek figyelembe, mivel megfelelő adatokkal nem rendelkeztek. Pld. a te­henészetben a trágyát kihagyták a számításból, holott annak teltet­­lennül benne kellene szerepelni a számításokba. Az önköltség csak akkor ér valamit, ha az ténylegesen, reális alapaekon áll. Pld. a könyvelés szerint 25 ezer forint terheli a tehenészetet, a vizsga­lat' során viszont kiderült, hogy csak 11 ezer forint terheli a te­henészetet. , , A Tsz-ben egy jó párt- elvtárs bent hagyta a pénzét,a zarszamadas alkalmával azt nem vetta ki, melyet a Tsz, hasznai, addig amíg az elvt Irsak arra igényt nem tartanak. Ugyanis ezen személyek hazat szeretnének ópiteni és pénzüket bankba akarták tenni, s mi kert ük, hogy ne az OTP-be, hanem a Tsz-be hagyják bent, fogó eszköz-ként. Elég nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy családi problémámat^ miképpen kívánom rendezni. Arra kéri a Végrehajtóbizottságot , hogy adjon neki még egy hét határidőt az ügy teljes ás végleges rendezé­sére. Ne kívánják tőlem az elvtársak, hogy válás lesz az ügy végle­ges elintézése vagy sem, mondotta. L Jí

Next

/
Thumbnails
Contents