Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1958-01-16
1 I | i 1 4 * I-4-Jelenleg a 39oo kh szántóterületből évente 9oo~95o kh-t kell trágyázni. Minthogy nem megfelelő a kerületben a szarvasmarha állomány, igy valószínű, hogy a hároméves terv el3Ő két évében ezt a mennyiséget, ill. terület trágyázását biztosítani nem tudjuk, ill. a jelenlegi állatlétszám mellett kb, 6-7oo kh trágyázása lesz elvégezthető. Egyrészt a szervestrágya pótlására, másrészt a kerület szánó tóföldjének nagyrészét kitevő homokos területének feljavió tására szükségesnek tartjuk a zöldtrágyázás mértékének kiszélesítését. A zöldtrágyázást a gabonafélék letakaritása után másodvetésként kivánjuk elvégeztetni, é.s biztosítanunk kell, hogy az 1128 kh-s gabonavetés után legalább 3oo kh napraforgó somkóró, vagy éáescsillagfürt másodvetésre kerüljön. A talajerő utánpótlás megfelelő biztosítása érdekében, már a trágyakezelést is szakszerűen kell ellátni, és dolgozó parasztságunknak olyan trágyát kell előállítani, amely érett, nempedig csak szalma csupán, ugyanis az ilyen trágya talajba kerülése, nemhogy elősegítené a növények táplálkozását, hanem káros pentozán hatást vált ki. Ez azt jelenti, hogy az éretlen istállótrágya elvonja a talajban élő baktériumoktól a számukra szükséges tápanyagot is. Nagy problémát jelent kerületünkben a trágyázás azért is, mivel nagyon sok olyan kétlaki dolgozó van, akin k földterület# állatállomány hiányában hosszú éveken keresztül nem került trágyázásra, és ez a gazdálkodási mód, a talaj kizsarolásához vezet. Ezen személyeknél különösen fontos, hogy a szervestrágyát legalább zöld, és műtrágyával pótolják, k szervestrágyázás mellett nagyonfontos a növénytérnielés szempontjából a műtrágyák használata is, melytől a legutolsó esztendők során már nem idegenkedett a mi dolgozó parasztságunk, , sőt eléggé megkedvelte azt, mivel saját maga is látta annak eredményét. Nagyobbrészt kapások alá adtak műtrágyát a gabonafélék alá kevesebben, és ezért el kell érnünk, hogy a gabonafélék áü!'megkapják a szükséges mütrágyamennyiséget. —Kerületünk talajtípusát tekintve megállapítottuk, hogy az nagyobb részben meszes homok, és igy annak megfelelően kell a mütrágyamennyiségeket is az egyes féleségekből felhasználni, A hároméves terv során biztosítanunk kell, hogy a kerülettalajtípusának megfelelően átlagosan a kh-ként felhasznált műtrágyamennyiség pétisóból 8o, kg. szuperfoszfátból 8o kg, és kálisóból a 3o kg-t elérje. Itt természetesen figyelemmel kell lenni a növényeként szükséges mütrágyamennyiségre is. A ^hároméves terv első évében el kell érnünk, hogy 15oo kh a második évben 2ooo kh, és a harmadik esztendőben 25oo kh terület műtrágyázását, biztosítsuk. állattenyésztés területén az utolsó esztendőkben a szarvasmarha tenyésztésnél mutatkoznak komoly hiányosságok. Az 1957 évi statisztikai adatok szerint az egvénileg dolgozó parasztságunknál a tehénállomány létszáma még a 8o db-ot 3em érivel, k termelőszövetkezetek szarvasmarha állománya megfelelő, Az egyénileg gazdálkodóknál a 29oo kh szántóterületre, csak, mintegy 575 számosállat jut, ami azt jelenti, hogy 4 kh-ra esik egy számosállat, ami azt mutatja, hogy ez a szám nagyon alacsony, és ezen feltétlenül változtatni kell. .A « ‘ ~ ---...........................-w— ----------__.i__.L-___--■■■■—. ■ - , ............... .................. .... m _______________________________________________-_____--------—-------^___________________________________
