Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1976-09-10
Laczkó elvtárs elmondotta az üzem- és munkaszervezés kapcsán, ü°gy milyen erőfeszítéseket tettek a vállalatok, Ez igy igaz, köszönet mindenkinek érte. Gondolom azonban, hogy lett volna ezzel kapcsolatban más vélemény is, nemcsak a pozitív oldal. Mezei elvtárs hozzászólásában elmondta, hogy milyen nagyszerű eredményeket értek el, és hogy ehhez milyen nagy erőfeszítésre volt szükség. Gondolom, hogy ez igy is van, de PB szinten nem lehet azt elfogadni, hogy vannak nagyszerű eredmények, es vannak hiányosságok, amik mind objektív okokra vezethetők vissza. Azt tapasztaltuk, hogy egyes helyen sok a munka a másik helyen pedig nincs. Az már baj, ha a szakmunkások beszélgetnek, mert nincs munkájuk. Ezeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert több elvtársnál éppen ez adta azt a gondolatot, hogy kilépjen a pártból. Elvekben teljes az egyetértés, de gyakorlatban latjuk, hogy nem mindenki egyformán húzza a szekeret.^ Hangsúlyozom tehát, hogy feltétlenül szükséges a pártból való kikerülés mélyebb elemzése, és azt a felsőbb partszerveknek kell megtenni. Feladatunk az, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a dolgozók feleletet kapjanak a felvetéseikre, eszreveteleikre. Szükségesnek tartanám, hogy egy kicsit kritikusabban nézzük a helyzetet. Albert Lajos: .... Azt hiszem, hogy nincs különösebb ellentmondás kettőnk kozott. A felsőbb szerveknek most a tennivalók sora van, beleértve a. KB-t a Bp,-i PB-t és a kerületi PB-t is. Valóban az a helyzet, hogy’amikor meg kell fogni a munkát, akkor több elvtárs nem helyesen cselekszik, , Elemeznünk kell a kilépések okait is. Ezzel egyxitt az a véleményem, hogy ezeknek az elvtársaknak minden körülmények kozott el kellett volna mondani a véleményüket akkor is, amikor még a partban voltak. Pl.: taggyűlésen, vagy akár a kerületi PB fele. Értjük azt, amit Ruzsbatzky elvtárs mondott, végre fogjuk hajtani. A legnagyobb feladat az, hogy azt a gazdag észrevételt, véleményt, amit a párttagok a beszélgetés során elmondtak, feldolgozzuk. Javasolom, hogy a következő titkári értekezleten tolmácsoljuk a kerületi Pártbizottság köszönetét mindazoknak az elvtársak, akik ebben a munkában részt vettek azzal, bogy a feladatok megoldásának egy része még hatra van. Vad János: , , . . ^ Ruzsbatzky elvtárs hozzászólása késztetett arra, hogy en is hozzászólják. A helyzet az, hogy elég sok gondunk, bajunk van. Ezeket magunkban hordozzuk: belső fegyelmezetlenség, nem odafigyeles, szervezetlenség, stb. De mindent ennek a nyakába Varrni nem szabad. Napról-napra romlanak a feltételek. Követünk el mi is hibákat. Talán erősebben kellene hozzányúlni a káderkérdeshez es egyebekhez, de nagymértékben akadályoznak minket a környező feltételek is. A munkaerőhiány magával hozza a fegyelem nagymérvű leromlását, az elvtelen bérversenyt, mellyel nem tudunk versenyben lenni. Egyes területeken több munka van, mint kellene, de verjük ehhez hozzá, hogy akadozik az anyagellátás, ócska kis bürokraták akadályozzák a folyamatos munkát. Mindenki eleimen, hogy amit akarunk az jó is, hasznos is, és akkor jön 25 ember, mind beleszól, véleményez. Azután jöhet a vásárlás, és elkezdődik a piackutatás. Szóval mélyebben vannak a problémák. A pártból való kilépőkről a disszidensek jutnak az eszembe, bar J- k -__..________________________-_^_-________>___-v- _______.__.________
