Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1975-06-26
r “i- 2 -Szóbeli kiegészítőt mond, és a szóbeli tájékoztatót tartja: Égető Lajos elvtárs Kérdést tett fel: Esztergályos János elvtárs Válaszolt; Égető Lajos elvtárs Hozzászólt; Erdei Zoltán, Tóth Sándorné, Sidó Elemér, Vad János, Égető Lajos elvtársak. Erdei Zoltán; Az előterjesztés, úgy vélem, hogy tartalmazza azokat a legfontosabb feladatokat, melyek a kerületi pártórtekezleten elhangzottak . A feladattervben meghatározott feladatok közül csak egyet erae^ lek ki, amely egymagában is sokrétű munkát jelent. Ez a kádepmunka. Az 1/2. pont foglalkozik azzal kérdéssel, hogy több nő dolgozót kell bevonni a vezetésbe. Igen fontos társadalmi, politikai kérdés ez. Erre való törekvés, ismételt felhívás helyes és szükséges is. Az a tapasztalat, hogy ilyen vonatkozásban történt e kerületben változás. Egy dolgot emlitek. Az elmúlt évben 3 oktatási intézményben női igazgató lett beállitva, nyugdijazas után. Vagy a kerületi Pedagógus Szakszervezet titkára szintén nő lett, Bakos Lajosné elvtársnő, aki PB tag is. Az Egyesült Vegyiművekben Vészeli Sándorné lett megválasztva a VSZT elnökének, aki szintén PB tag is. Ha a vállalatok összetételét nézzük, a női dolgozók arányát, akkor azt látjuk, hogy még mindig van mit tenni ezen a térén. A^kerület pedagógusainak 78 $-a nő, és a 24 vezetői munkakörből csak 11 nő van. A kerületi Tanács dolgozóinak 78 ,^-a nő, de az osztályvezetőknek csak 25 %-a, a csoportvezetőknek pedig 90 %-a. Ha a csoportvezetőket nem nézem, akkor elég fura a kép. A káderfejlesztési tervben is törekedni kell a nők bevonására. ^ A kerületi Tanács is elkészítette a káderfejlesztési tervét. Itt nincs is probléma, de amikor mélyebbről kezdjük vizsgálni, akkor sok gond vetődik fel. Felmérést végeztünk, hogy a Tanács apparátusán belül mennyi a fiatalok aránya, 44 %, és ebből 31 % családos, egy vagy két gyermekes családanya. Érdemes megnézni, hogy hogy van biztosítva a családos anyák lehetősége a továbbtanulásra. 31 család közül 9 rendelkezik lakással, a többi családtag, vagy albérletben lakik. Pedig az egyik feltétel a tanuláshoz, hogy otthon lehetőség legyen, és az, ho^y a férj mennyire segit a gondok megoldásában. Többnyire a férjék nem ellenzik a feleségük továbbtanulását, de az otthoni gondokat nem osztják meg. Fontos az is, hogy a munkahely milyen lehetőségeket biztosit a tanulni vágyóknak. Milyen támogatást, kedvezményt kapnak. Bem mindig nézik jó szemmel a dolgozók, ha valakit támogatunk ilyen vonatkozásban, mert hátteret keresnek. Fontos a nők vonatkozásában, hogy hogyan tudjuk biztosítani óvodába, bölcsödébe a gyerekek elhelyezését. Mit teszünk tehát, a szolgáltatások terén? L ' J
